Antropozófus pszichoterápia fázisai – A lélek szenvedése helyett spirituális fejlődés. Szabadság a múlttól és a jelenben levés képessége. Mi felé törekszik a terapeuta?
Az antropozófus pszichoterápia fázisai
I. fázis – Érző Lélek
AZ első fázisában az élet terhe, a krízist kiváltó ok áll a középpontban. A történet, ahogy azt a kliens megéli. Az esemény az érzelmi életet rázza meg, emiatt a történések megfigyelése nem mindig tárgyszerű. Ám az Érző Lélek szempontjából a krízis által keltett érzelmek a lelki élet valóságai.
Az antropozófus terapeutának ebben a fázisban meleget és fényt kell bevinni az órákba, segíteni a klienst, hogy ne ragadjon le egy érzelmi pólusban.
A szakasz gyümölcse nem az, hogy elmúlik, ami okot adott a lelki fájdalomra, hanem annak a felismerése, hogy a tapasztalás függ attól, hogyan reagál valaki a történetre.
II. szakasz – Kedélylélek
A második szakaszban a Kedélylélek szomjazik az igazságra és keresésre indul. Az élet, a dolgok értelme a legfontosabb téma. A terapeuta segítsége a kérdezés művészetében nyilvánul meg. Önismeret, a múlttól való szabadság és a jelenben levés képessége alakul ki.
Az antropozófus pszichoterápia fázisai – III. Szakasz, avagy a Tudati Lélek
A harmadik szakaszban a Tudati Lélek területére mozdul a súlypont. A világba való visszatérés következik, a megszerzett önismeret kipróbálása kezdődik. A fő téma az akarat. „Mik az elhatározásaid, most, hogy nem annyira vagy áldozat és ismered magad?” A belső utazás elvezethet az ismeretlen én-részhez. Motiváltság és önfejlődés igénye születik meg. A karma el/felismerése sarokkővé válhat.
A Lélek szenvedés hordozó erejét keressük e szakaszban, és azt a bölcsességet, amely értelmet tud adni a szenvedés hordozására.
Antropozófus pszichoterápia – a terapeuta
Egyik alap a terapeuta folyamatos szellemi élete, az önismeret ápolása, lelki ellenálló képességének gondozása. A Tudati Lélek kora megköveteli, hogy képes legyen talányokkal, bizonytalanságokkal együtt élni. Hogyan viszonyul egészséghez – betegséghez, igazsághoz – hamissághoz és a halál misztériumához? A másik, még alapvetőbb terület: mi a kapcsolata Krisztussal? Munkája minősége függ ezektől a területektől.
Korunk lelki betegségeinek kezelése – Küszöbátlépés
Egy ember életútja során a gondolatok, érzések, cselekedetek átléphetik a normálisnak elfogadott kereteket és patológiásnak cimkéztetnek. Ezek a letérések mellékutak a fő fejlődési irányról. A terapeuta segítőként van jelen, hogy a személy visszataláljon az útra. Korunk betegsége, a kényszeres zavar (kínzó gondolatok és kényszerítő cselekedetek: kézmosás, halmozás stb.) és spontán Küszöbátlépés okozta pszichózis esetén a terápiás fókusz a Szellem Én aktiválása felé orientálódik. Spontán Küszöbátlépésről beszélünk, mikor a személy váratlan látóvá válik, felfog Szellemvilágbeli hatásokat. A Bibliában nincsenek érvek Szellemvilág, Angyalok létezéséről, az emberek nem hittek bennük, hanem látták Őket. Ezt az élményt nehéz egyedül feldolgozni, az érintett munkaképtelenné válhat. Úgy a rögeszmés gondolatok meglétekor, mint a spontán Küszöbátlépéskor a kliens azonosulásával hasznos törődni. Mi az, Ki az, aki gondolkodik benne? A terápia nem korlátozódhat beszédre, lehetővé kell tenni a testmozgást, művészi alkotást is.
Ez a terápiás irány az étertest ritmusának zavarait (lásd a 2. pont feljebb) és ez által az asztrál testben létrejött rögzüléseket kezeli. Megnyitja az utat a szabad gondolatoknak, meleg érzéseknek és bátor akarásnak, amely motiválja a lélek további fejlődését.
Összefoglalásként elmondható, hogy az antropozófus pszichoterápia fázisai során az emberi életút kibontakozásának támogatása történik meg. Az antropozófus pszichoterápia nem a patológiás tünetek normálisra fordítására koncentrál, sem hogy a világhoz igazítsa magát a kliens, hanem arra irányul, hogy segítse a lélek szenvedésének átalakítását spirituális fejlődési lehetőséggé, hogy a saját küldetését beteljesítse. A pszichológus nem kezd el Krisztusról, sorsról és újjászületésről beszélni (és a kliens részéről sem feltétel a keresztény vallásosság). Ám támogatja a klienst, hogy maga vegye kézbe gondolatait, életét.
A cikk első részét itt találod.
Bittermann Évi antropozófus szellemiségű pszichoterapeuta
Felhasznált forrás: William Bento, Judy Gillet, Michaela Glöckler, Peter Selg, Rudolf Steiner gondolatai