Naturmagazin Átalakulás alatt….
Íriszelemzés – Orvosi diagnózisnál hamarabb látható tünetek. Hogyan? Mit figyel meg a szakember? Hogyan ellenőrizzük az elemzés helyességét?
Íriszelemzés – A kezdet
„Az egészség korona az ember fején, de csak a beteg láthatja azt.” – egyiptomi idézet.
Az íriszelemzés Péczely Ignác magyar orvos által megalkotott, kezdetben ösztönös megfigyelés, majd később tudatos, és részletes leírása a szervezetben lezajló eseményeknek. Ő volt az, aki először írta le a szervek elhelyezkedését, zónáját az íriszen, és alkotta meg az első írisz térképet. Ő nagy hangsúlyt fektetett a szervek topográfiájának megrajzolására, míg mások az íriszen látható színbeli eltérések jelentőségét hangsúlyozták.
Péczely Ignác megállapításait szerte a világon követték, kibővítették, átdolgozták, Svédországtól, az Egyesült Államokon, Németországon, Franciaországon át Oroszországig, Bulgáriáig.
Az írisz térképek változtak a sok adat birtokában, de a szervek elhelyezkedésének megjelölésében nincs lényeges eltérés a kezdetek óta. Napjaink modern írisz analízis nemzetközileg is ismert szakembere, John Andrews (UK) a korszerű technikai lehetőségek alkalmazásával az írisz-pupilla határ rajzolataiból is értékes információkat gyűjt a szervezet, kiemelten a belső elválasztású mirigyek működéséről.
A szemnek nagyon különös a kapcsolata a szervezettel. Ahogy szoktuk mondani a szem a lélek tükre; „ A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét.”(Lukács evangéliuma 11. fejezet 34. vers)
Íriszelemzés – Klinikai tünetek előtt helyreállítani az egészséget
A magam részéről szerencsésebbnek tartom az „íriszelemzés” kifejezés alkalmazását az íriszdiagnózis helyett. Egyrészt teljes harmóniában van más természetgyógyászati vizsgálati módszer megállapításaival, szemléletével, másrészt a diagnosztikai eljárásoknak –melyet az orvosi vizsgálatok során végeznek-, nem felel meg. Az írisz áttekintése a holisztikus vizsgálat része. Általa képet kapunk a szervezetben uralkodó – és esetleg a szervezet számára kedvezőtlen- folyamatokról. Összefüggéseket, tendenciákat lehet leolvasni, melynek segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy a kezdődő alul, vagy túlműködéseket még a klinikai tünetek kialakulása előtt visszafordítsuk a normál irányba.
Nem lehet egybemosni a szem vizsgálatával, hiszen az egy szakorvosi vizsgálat.
Íriszelemzés – Írisztérkép segítségével
Az első Péczely Ignác készítette térkép nagyon sokat változott napjainkra. Az írisztérképek készítői éveken keresztül következetes, alapos adatgyűjtést végeznek, hogy minél pontosabban írhassák le az írisz elváltozásainak jelentését. A különböző térképek többsége között nagy eltérések nem tapasztalhatók, de vannak különbségek. Ilyen pl. a régi német iskola képviselője Theodor Kriege alkotta összetett térkép. Összetettségét jól mutatja, hogy alkalmaz átmérő, sugár, körkörös és szegmentális rajzolatot az íriszen látható szervek meghatározására.
Napjainkban inkább körkörös, sugár irányú felosztást jellemző írisz térképet alkalmazzák.
Ennek a felosztásnak lényege, hogy a pupillától kiindulva körkörös elrendezésben, egymástól közel azonos távolságban három nagy zónát és mindegyik nagy zónához két-két kisebb zónát rendel. Az első nagy zóna a pupilla zóna, az ehhez tartozó két kisebb zóna a gyomor és a belek zónája. A második nagy zóna a vegetatív idegrendszer, kiválasztás, a harmadik kisebb zóna a vér – és nyirokrendszer, a negyedik pedig az izomrendszer, szív, mellékvese, hasnyálmirigy, epehólyag helye. A harmadik nagy zóna orr, száj, lép, máj, húgyvezető található. Az ide tartozó két kisebb zónákban a csontrendszer, bőr elhelyezkedése van.
Az alábbi sematikus rajz segít elképzelni a zónák helyét.
Íriszelemzés – Mit néz a szakember?
Az elemzési sorrend egyéni az elemzés során, mégis érdemes egy sorrendet követni, hogy ne vesszünk el a részletekben.
Elsőként érdemes megfigyelni az írisz szöveti felépítését. A szivárványhártya alapját finom kötőszövetes állomány képezi. Ennek sugár irányú rajzolata emlékeztet a kerékpár-kerék küllőire. A rostok egymástól való távolsága, egyenes, vagy hullámos rajzolata, a bennfoglalt öblösödések mind fontos információk. Következtetni lehet a szervezet felépítésére, külső testi jegyekre, belső tulajdonságokra veleszületett adottságokra. – Fontos infók mire?
A következő lépésben a pupilla szabályosságát figyeljük meg. Éles határral lehet látni a vegetatív idegrendszer elhelyezkedését (különösen világos szeműekben). A vegetatív idegrendszer –működéséből következően – gyakran változó rajzolatot adhat. Többszöri megfigyelés nagyon fontos. Leegyszerűsítve a szimpatikus vagy a paraszimpatikus idegrendszer túlsúlyára utalhat.
A vegetatív idegrendszer (autonóm gyűrű) szemrevételezése után a különböző rendellenes képletek, pigment foltok, egyéb látható jeleket kell megfigyelni.
Az utolsó és talán a legnehezebb a látottak összegzése. El kell tudni választani az alaptípusra genetikailag jellemző rajzolatokat, a szerzett jegyektől. Nem szabad bizonyos jelek jelentőségét eltúlozni. Ha pontosak szeretnénk lenni, akkor mielőtt bármilyen következtetést levonnák kis idő kb. 3 hét, egy hónap elteltével érdemes ismételni a szemrevételezést ellenőrzésképp.
Gondolataimat egy újabb idézettel zárom:„ Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintő figyelmet szentelünk a gyertyának sokáig fog égni.” Manfred Kets De Vries
