Transzgenerációs hatás – a félelem hatása a leszármazottakra, kutatás

A transzgenerációs hatás a generációkon átívelő információátadás. A fájdalom, a rettegés, a szenvedés mintázatai azokban a leszármazottakban is felbukkannak, akik közvetlenül nem is voltak részei az eseményeknek. Vajon hogyan lehetséges ez?

2014-ben a Nature Neuroscience című folyóiratban megjelent egy világszerte nagy szenzációt keltő tanulmány.

Az atlantai Emory Egyetem kutatói, miközben cseresznyevirág illatot permeteztek az egerek ketrecébe, kellemetlen áramütésnek tették ki az állatokat. A kis rágcsálók így hamar megtanulták, hogy félniük kell az egyébként kellemes illattól. Pavlov óta ezen a kondicionálásos eljáráson nem nagyon csodálkozunk. Nem is e miatt járta be a hír a világsajtót.

A transzgenerációs hatás kutatása

A kutatók ebben az esetben az egerek utódait is bevonták a vizsgálatba., Azt találták, hogy a cseresznyevirág illatára beinduló félelmi reakciók a második és a harmadik generáció esetében is kimutathatók voltak.  Mindez annak ellenére, hogy ők soha nem kaptak áramütést. Az alaposabb vizsgálatokból kiderült, hogy mind az első generáció, mind az utódok agyának szaglásért felelős régióiban szerkezeti átalakulások jöttek létre. Bizonyítást nyert, tehát hogy az élmények – ebben az esetben félelem és a fájdalom – biokémiai üzenetekké transzformálódva alakítják át nemcsak az érintettek, de utódaik idegrendszerének működését is.

Irracionálisnak tűnő cselekedeteink

A transzgenerációs hatás sokszor megmagyarázhatatlan, irracionálisnak tűnő cselekedeteinkben jelenik meg, ugyanakkor sokszor ezek visznek igazán közel önmagunk mélyebb megértéséhez. Ami nem hagy nyugodni, azzal általában dolgunk van, bár lehet, hogy nem azon a szinten, mint elsőre gondolnánk.

Az érintett géneket a környezeti hatások, mint például a táplálkozás, a stressz vagy az érzelmek kapcsolják ki és be, vagy ha úgy tetszik, hangosítják fel és halkítják le (epigenetikai hatás).

Ha rég elmúlt a veszély…

A természet az epigenetikus változások segítségével készít fel minket arra, hogy mi is képesek legyünk majd a szüleink által megtapasztalt traumákkal megbirkózni. Ez a biológiai program teszi számunkra lehetővé, hogy felvértezve nézzünk szembe a várható stresszhelyzetekkel. Ám, ha rég elmúlt a veszély, ezek az örökölt alkalmazkodási képességek hátránnyá válnak. Aki állandóan háborús övezetben érzi magát, retteg és szorong, miközben körülötte béke és nyugalom honol, annál nagyobb eséllyel fejlődnek ki a különböző stresszbetegségek.

Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus, Örökölt sors c. könyvéből

Nézd meg ezt is

Hogyan kezeljük a passzív-agresszív viselkedést?

A passzív-agresszív viselkedés fárasztó minden érintett számára. Érdemes ébernek lenni a megjelenésére és időben kijelölni a határokat.

Te mit gondolsz? Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Csatlakozz hozzánk!