Antropozófus pszichoterápia – Az antropozófus lélek gyógyítás öt fő iránya. Mit gondol az étertestről, asztrál testről? Mi az azonosulás, a spirituális irányultság és felelősség?
Antropozófus pszichoterápia – több, mint mainstream
A mainstream pszichoterápia is a lélekkel foglalkozik és emberi kapcsolaton keresztül jön létre, keretei vannak. Antropozófus pszichoterápia ezen felül figyelembe veszi a karmát, a reinkarnációt és az emberi lény spirituális feladatát. Az antropozofus szemléletmód és hogy az ember spirituális lény, nem új. A metodológia és az értelmezés az új. Az, hogy Rudolf Steiner pontosan meghatározza, mit ért Szellem alatt. Minden emberi gondolat a fejlődés hajtóereje lehet. Amit gondolatainkban hordozunk, mint tevékenység, az a Szellem Énnel azonos. A természeti bölcsesség, a biológiai létezésünk, az az anyagba inkarnálódott intelligencia. Csak egy Intelligencia (Szellem Én) van, és csak az emberi lény az, aki ezt egyéni formában hordozza (ego), a gondolkodásában.
Hova illeszkedik az antropozófus pszichoterápia?
Egyik oldalról a humanisztikus pszichoterápiák közé, mint maga a humanisztikus irányzat, amely a nevét adta több más irányzatot felölelő terápiáknak. Humanisztikus irányzat a behaviorista és pszichoanalitikus iskolákra válaszul jött létre. Fő fajtái a gestalt, egzisztenciális, integratív és transzperszonális irányzatok. Másik oldalról az antropozófus spiritualitás (Steineri Krisztologia) és gyógyászat adja az alapot.
Az antropozófus gyógyításnak öt fő iránya van.
Az első, amikor a fizikai testet veszi figyelembe. Az öröklött és szerzett testi betegségek, balesetek, műtétek területe. Ezen a téren a hagyományos gyógyítás nagyszerű tudással bír. Az antropozófia él ezzel, de tudatosan használja ezt a kincstárt, pl. mit is engedek meg a klónozással (szexuális reprodukciót megkerülve létrehozott genetikailag azonos sejt vagy élőlény) és figyelembe veszi a testet formáló erőket is, pl. nevelés vagy környezet. Tápláló-e, ami az érzékszerveken át bekerül?
A második irány, az élet szerveződése, öngyógyítás. Ez az éterikus aspektus. Az élet térben és időben jelenik meg, folyamatosan bontakozik ki. A gyógyítás dolgozik a ritmusokkal, legyen az napi, heti, évi. Ha a ritmikus rendszert erősitik, az élet erők is erősödnek. Ön-management és a páciens helyes ritmusának kialakítása élet támogató.
A harmadik terület az érzésvilág, az asztrál test. Az érzelmi élet sok-sok kapcsolaton át alakul ki, karmikus találkozásokon, kötődéseken keresztül. Ezeket meg kell tudnunk emészteni. A legérzékenyebb terület, hogy hogyan fejlődök egy kapcsolatban úgy, hogy közben segítem a másikat is fejlődni. Az a jó kapcsolat, amiben mindketten tudunk egymástól tanulni. Steinernek az alapműve, A szabadság filozófiája kifejti, hogy szeretet és szabadság ugyanannak a dolognak a két oldala. Az egész filozófiája az igazsághoz tart. Ugyanígy, a jó kapcsolat az, ahol tisztességgel vannak egymás iránt, becsületesek. Ahol igazi érdeklődés van a másik iránt és tisztelet a másik szabadsága iránt. Ez gyógyítja a lelket.
A negyedik terület az azonosság felől néz a páciensre. Ez az ego szint, a személyiség. Hogy áll a kliens a sorsával, tud-e azonosulni nemzetével, korával, szakmájával. Itt jegyzem meg, hogy minden szinten más-más hivatású ember támogathatja a gyógyulást, Keresztény Közösség papjától, pszichológuson át orvosig, biográfiai tanácsadóig.
Végül az ötödik szint, a kvintesszencia, a spirituális irányultság. Ez befolyással bír az összes többi szintre, emberi mivoltunkra. Van-e a betegnek olyan szellemi irányultsága, amely fenntarthatóvá teszi gyógyulását? Minél inkább érettebb valaki világnézete, annál jobban segíti az önfejlődést.
Mit értünk spirituális irányultság alatt?
Minden ember, aki képes gondolkodni, rendelkezik ezzel. Tartozhat (vagy nem) egy vallási felekezethez, járhat az ezotéria útján, lehet Mestere, lehet egy egyház tagja, vagy kialakíthatja önmagának. Az antropozófiai szellemi úton járó emberek ön-gondolkodók. Nem mindenki, van, aki csak Steinert idézi. De többnyire elmondható, hogy antropozófusok törekednek önmaguk gondolkodni, felelősséget viselnek azért, mit gondolnak. Még ha ez csak törekvés is, nem elért állapot. Az első lépés, hogy önállóan gondolkodjak. A második, hogy fejlődésemért felelősséget vállaljak. Mint szellemi lény, felelős vagyok az utamért. Nem a párom, nem a szüleim, nem a főnököm tehetnek a bajaimról. Nagy feladat megérteni mostani életkörülményeimet, mint előző életem gyümölcsét, de még nagyobb kiindulási pontként (következő életem) tekinteni rá.
Folytatjuk az antropozófus filozófia fázisaival….
Bittermann Évi, antropozófus szellemiségű pszichoterapeuta
Felhasznált forrás: William Bento, Judy Gillet, Michaela Glöckler, Peter Selg, Rudolf Steiner gondolatai