ZYO Bátorság – Merj a valódi Éned lenni, az, ami túl jó, hogy igaz legyen

Fekete Kata 2020 február 10. Események, tréningek videón, ÖNVALÓ, Pszichológia, Spirituális lélek, Személyiség fejlesztés, ZYO Mindig Minden Jó 680 Megtekintések

A ZYO Bátorság c. esemény az Önvaló Énünk félelem nélküli, bátor arcára fókuszál. Ez olyan fajta bátorság, ami mélyről tör fel, s hatalmas energiával késztet a belső átalakulásra, a külső tettekre. Olyan energiája van, amivel nem érzed az erőfeszítés erőfeszítés jellegét. Olyan energiája, amitől mersz lépni, mersz továbbmenni, meg mered engedni az újat, a másmilyet, a bizalmat, az élet valódi áramlását. Olyan, amitől mered elengedi a régi bevált stratégiáidat, elképzeléseidet, járt utaidat. Olyan bátorság ez, ami mellett nem kap teret a félelem, sőt inkább felszámolódik, könnyedén. Olyan bátorság ez, amivel érzed, hogy a félelem “fölött állsz”.

Láttál már olyan gyümölcsfát, amelyik nem mert gyümölcsöt növeszteni, mert nem volt biztos benne, hogy nem jön-e vissza a fagy? Esetleg olyan sivatagi növényt, amelyik nem mert volna kinőni, mert nem tudta mi lesz, ha nem lesz elég csapadék? Esetleg olyan oroszlánt, amelyik inkább áttért a növényevésre, mert félt, hogy öregebb korában már nem tudja elkapni a zsákmányt?

A rejtett, a mélyben lappangó félelem is félelem, csak rejtve rombolja az életünket

Tulajdonképp nem arról van szó, hogy a félelem megvéd minket a rossztól. Arról van szó, hogy a félelem ezt hiteti el velünk :). Elhisszük, hogyha nem félünk, akkor nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket és valami baj lesz.

Ennek eredményeként, valahol mélyen, hátul ott marad lappangva a félelem. Jaj, nehogy elrontsam, jaj nehogy rosszul viselkedjek, nehogy baj legyen, nehogy elfelejtsem, nehogy elveszítsem, nehogy kudarcot valljak, nehogy kiderüljön, nehogy rosszat mondjak, nehogy megbántsam, nehogy ez történjen, nehogy ezt kelljen éreznem, stb. Ott lappang a rejtett félelem a “de mi lesz, ha….” gondolatokban is :).

Nézd meg hány olyan gondolatod van, amiben benne van a csak nehogy… és/vagy a “mi lesz, ha”. 🙂

Ezért folyamatosan félelemben élünk, a félelem irányítása alatt, hiszen folyton úgy cselekszünk, hogy elkerüljük a félelem tárgyát képező dolgok bekövetkeztét. Ez annyira bekorlátozza az Énünket, hogy végül is sokszor érezzük magunkat nem túl jól, rosszul, apatikusan, depisen, stresszesen, búsan, bánatosan, aggódóan, szorongóan, stb. és kevésszer jól, még kevesebbszer igazán jól. Ez a tüneti szintje a tudatosság küszöbe alatt lappangó félelemnek.

ZYO Bátorság – A félelem önmagad tiszta jóság minőségétől tart távol

Annyira bekorlátozódunk, hogy már komoly erőfeszítés kell ebből kitörni, élmények, szórakozás, társ, barátok, nélkül már szinte nem is megy. Nehezen viseljük el a saját társaságunkat. Bizony, amikor nem tudjuk jól érezni magunkat egyedül, úgy, hogy semmit sem csinálunk (!), unalom nélkül (!), akkor az bizony a jele, tünete, a felszíne annak, hogy valahol mélyen a tudatalatti szintjén ott munkálnak valamilyen félelmek. Igen, az pl. az unalomtól és/vagy az önmagamtól való félelem, amikor egyedül vagyok és egyfolytában ténykedem, tévézek, olvasok, netezek, takarítok, telefonálok, bármit csak ne kelljen magammal maradnom, ne kelljen csendben megismerkednem önmagammal :).

Nem feltétlenül vesszük észre az ilyeneket, mert nem tudatosulnak bennünk az megfelelő összefüggések, sőt a félelem sem. Így komfort zónává válik a félelem, megszokjuk…

Ezért valójában arról van szó, hogy a félelem nem valamiféle rossztól véd meg, hanem a jótól tart távol…. Hogyan? Azzal, hogy folyamatosan jelen van a félelem, a veszély, a baj tudata, a szeretet, a béke, a nyugalom, az elégedettség, a boldogság, az öröm helyett.

Hiszen ki tud egyszerre félni és örülni, boldog, elégedett lenni? Ugye nem megy együtt?

Tudtad, hogy az elfojtott, elnyomott félelmek nem szűnnek meg?

Csak szőnyeg alá söpörve várják a lehetőséget, hogy felszínre bukkanjanak. S nemcsak várakoznak, hanem éppen így kerülnek a tudatalatti szintjére, s így veszi kezdetét a félelem irányítása.

A félelem a jótól tart távol. A félelem attól tart távol, hogy ráébredj az eredendő lényedre, amely félelem nélküli, amelyet nem irányít a félelem. A félelem attól tart távol, hogy magadban fedezd fel a saját szeretet lényedet, s ne máshol kelljen keresned, máshonnan kelljen várnod.

A félelem önmagadtól tart távol, mert valójában te vagy az, ami félelem nélküli, s a félelem épp ezt takarja el előled.

Mondhatod, hogy “én nem félek”. De, ha tényleg nem félnél, akkor már Önvalóként ismernéd magadat 🙂 és csodálattal töltene el az élet MINDEN pillanata, nem csupán NÉHÁNY pillanata.

“A legnagyobb félelmünk az, hogy képességeink minden képzeletet felülmúlnak. Ragyogásunk és nem sötétségünk az, ami megrémít minket.” – Marianne Williamson

A félelem addig képes belülről irányítani, amíg össze nem találkozik belül a bátorsággal.

A ZYO Bátorság c. esemény további témái

Meghaladni a rejtett félelmet is

A legnagyobb bátorság ahhoz kell, hogy merj élni, igazán. A legnagyobb félelmünk az élet csodálatosságától, önmagunk csodálatosságának megélésétől óv minket. Az, amit most életnek vélünk, az az élet eltakarva az életről és magunkról alkotott hiteinkkel, véleményünkkel, megítéléseinkkel, s nem a valódi élet.

Találd meg magadban a valódi bátorságot és megtalálod a félelem nélküli szeretet lényedet.

Ismerd meg a félelem természetét, és ismereted a bátorság talajává válik

Ismerd meg elméd rétegeit és azt, ahogyan beágyazódik, teremtődik benne a félelem

Ismerd meg a félelem rejtett változatait

A komfort zóna szerepét és hatását a félelemben

Döbbenj rá magad, a saját tapasztalásodban, hogy a félelem lufija kipukkasztható

Jöjj rá magad, itt, most, így a félelem illúziójára, de vigyázat az nem segít rajtad, ha ezt csak tudod, vagy ha csak elhiszed. Meg kell, hogy lásd, meg kell, hogy éld, hogy NINCS.

Gondolkodási és szokás mintáink

amik félelmet, bátortalanságot teremnek – és Íme így élhetünk nélkülük

A bátorság

A bátorság ereje

A bátorság természete

A bátorság nem tett, és nem is érzelem, túlmutat ezeken

Hogy találod meg a bátorságot magadban?

A szembesülés a saját ragyogásunkkal, erőnkkel, szeretetünkkel, a valódi Énünkkel

Bátorsággal, könnyűséggel meghaladni:

a jelenlegi hamis, kicsi, korlátozott Énünket, az elménket, a test azonosságunkat, a túl jótól való rejtett félelmeket, az élettől való rejtett félelmeket, a szeretettől való rejtett félelmeket, az unalomtól való félelmeket, a veszteségtől, a múlótól, a bizonytalanságtól, a nem tudástól való félelmeket, stb.

Érezd, éld a bátorságot

Merni, de hogyan?

Merj MOST lenni

Merj ITT lenni

Merj nyitott lenni

Merj elengedni, megengedni, bízva lenni bizalom nélkül

Merj félelem nélküli lenni

Merj meghaladni

Merj “hazaérni”, megérkezni

Merj szembesülni mindazzal, ami eltakarni látszik a valódi Éned, az Önvalót.

Merj szeretni

Merj örülni

Merj élni

Merj igaz lenni

Merj békés lenni

Merj ragyogni

Merj áramlás lenni

Merj túl jó lenni

Merd kifejezni önmagad

Merj nem tudni

Merj boldog lenni

Merj teljes lenni

Merd mindezt akkor is, mikor egyedül vagy, amikor nincs semmi, amit csinálhatnál, semmi, ami szórakoztatna, s akkor is mikor az élet egy viharos tengerre emlékeztet.

Merj megszűnni annak lenni, akinek eddig meghatároztad magad.y

Merj a meghatározhatatlan valódi Éned lenni 🙂 és meghaladni még ezeket is.

Ez a ZYO is önfelszabadító, önismereti esemény

Ahol a téves önmegítéléseink okozta szenvedések, problémák, korlátok és az ezekhez való ragaszkodások ismerődnek fel és foszlanak szét. Bizonyos nézőpontból ez valamiféle felszabadulás. Az Önvaló Énedből (ez a valódi önmagad) nézünk rá – ahogy mindig – erre a témára is. Az sem baj, ha még nem tudod mi is ez az Önvaló dolog, rá fogsz jönni :). Ez nem a szokásos fejtágító. Az Önvalóra “épül”, szóval feje tetejére áll a szokott világod, és felolódnak benned a téves, ámde igaznak hitt berögződések, melyek miatt úgy látod a világot, mintha te a világtól különálló személyiség-test lennél (Egó).

Az esemény interaktív, azaz nemcsak én beszélek, hanem te is kérdezel :), az esemény “rád szabott”. Meditálunk is, hangtálazunk is, el is csöndesülünk :), a valódi önmagunkat, arcainkat tapasztaljuk, ahogy jön spontán.

Az egész ZYO HANGSÚLYOZOTTAN AZ ÖNVALÓRA “épül”, szóval ne egy szokványos fejtágítást várj :). A fentiek csupán tervezet, melyet az élet spontán átírhat a jelenlevők igényei, kérdései szerint.

Korábbi hasonló események részleteit most is megnézheted itt vagy a Youtube-on.