Naturmagazin Átalakulás alatt….
Ez a vezetett fájdalom oldás videó kb. egy 4 hónappal ezelőtti egész napos ZYO-n készült. Az oldás alanya már kb. 5 hete – szünet nélkül – szenvedett a gerinctájéki fájdalomtól (alig tudott járni, nem tudott ülni) és semmilyen módon sem sikerült ezt enyhíteni. Oldódás közben eltűnt a fájdalom többször. Az oldódás után már fel tudott állni és tudott menni fájdalom nélkül. Az utólagos visszajelzés szerint pedig még pár napig visszajött a fájdalom valamennyire, majd teljesen megszűnt, annyira, hogy az azóta eltelt idő alatt sem jött vissza.
A fájdalom mögött nem csupán fizikai betegségek, fizikai folyamatok tapasztalhatóak
Azért, mert ezek mögött is lelki, érzelmi folyamatok találhatóak. Utóbbiak egymással ellentmondó, s ezáltal egymásnak feszülő tudatalatti hitrendszerek, szokások, vágyak, minták, helyesnek tartott dolgok, – ha úgy tetszik információk – , stb. által generálódott érzelmi töltések. Olyan töltések, amik “robbanásig” feszülnek, mert valami belül nem tud feloldódni az egymásnak ellentmondó információk okán (pl. mikor egyszerre hisz valaki abban, hogy irányítania kéne élete eseményeit, meg közben van egy vágya arra, hogy megpihenhessen abban, hogy minden jól történik irányítás nélkül is).
Ez, az energiák befeszülése fájdalomként érzékelődik. A fájdalom a test-elme-személy nézőpontjából jön létre, mert ez maga egyfajta azonosulás ezekkel az energiákkal, ezekkel az érzelmi jelenségekkel. Magát az ellentmondást, a befeszülést is az eredményezi, hogy a test-elme-személyként azonosítja magát az ember (s nem Önvalóként), s ezen belül ráadásul a sajátjának tekinti ezeket az érzelmeket, információkat, mintákat, stb.
Sajátnak tekintett ellentmondó energiák
Mivel az ember mindet a sajátjának tekinti, s ezek egymásnak ellentmondóak, ezért maguktól nem tudnak feloldódni, “megrekednek”, tünetük pedig a fájdalom. A test-elme-személy azonosult ember a fájdalom tünetét is sajátjának tekinti, ezért itt már többszörös az azonosulása, ezért a fájdalom fáj. Minél jobban fáj, vagy minél tartósabban, annál jobban fokozódik a fájdalommal való azonosulás. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember nem tud megszabadulni a fájdalomtól, sőt gyakran nem is tudja megengedni másoknak, vagy valamilyen szernek, hogy a fájdalmát elmulassza, mert az azonosulása azt jelenti tudat alatt, hogy magát a fájdalmat az Én-je részévé tette. Ha a fájdalma megszűnne, akkor az olyan lenne neki, mintha egy részét veszítené el. Ezért olyan nehéz kijönni a hosszan tartó, vagy az erős fájdalomból. S sokszor ezt magyarázzák úgy, mintha az adott orvos, vagy az adott szer nem tudna segíteni, pedig csak arról van szó, hogy az ember nem akarja elveszteni az Énje részét. Ez nem egy tudatos folyamat! Mély önismeret nélkül átsiklik a figyelmünk azon, hogy mi mindennel azonosulunk, mi mindent tettünk meg az Énünk részének. Arra pedig nem is gondolunk, hogy ez egy ilyen fájdalmas dolog is lehet!
Eckart Tolle fájdalom testnek hívja a fájdalmak eme “gyűjteményét”.
A fájdalom jön és megy, nem állandó
Ezért csupán a pillanatnyi valóság részeként tud megjelenni.
Az Önvaló Énünkből nézve a fájdalom nem valóságos, nincs. Létét az Önvaló Énünktől eltérő más egyébbel való azonosulás adja. Az azonosulások megszűnésével a fájdalmak is megszűnnek. Ez valóban természetes folyamat. Nevezhetjük természetes gyógyulásnak, oldódásnak, valójában csupán arról van szó, hogy abbahagyjuk magunkat azonosítani valamivel, amik nem vagyunk. Mivel ez visszavisz minket eredendő önmagunkba, az Önvalóba – ahol nincs fájdalom -, ezért a fájdalom megszűnése természetes, ahogy minden más illúzióé is. Pillanatnyilag felbukkanhat – pl. a fent felsorolt működés okán – azonban el is tűnik, ahogy illik egy illúziónak. Ha másképp fogalmazom, akkor mondhatom úgy is, hogy a fájdalmat az oldja fel, hogy felismerem illúzió voltát. Minél intenzívebb a felismerés, annál kevésbe tud hatni egy újabb “fájdalom helyzetben”.
Nem a fájdalom természetes, ezért nem muszáj megtanulni vele élni (bár azt is lehet). Élhetsz fájdalom nélkül (ettől persze még érzed, ha pl. megvágtad az ujjad, de ez már más, egészen más)…. , Ne hidd el, hogy a fájdalomnak fontos szerepe van, hogy kell lennie, hogy lehet, hogy másnak nincs, te de nem úszhatod meg… Hihetsz ilyenekben, azonban akkor a tapasztalásod is ennek megfelelően alakul (lsd. a videóban, ahogy a hit felerősíti a fájdalmat). De ez nem kötelező. Szabad vagy, szabad a fájdalomtól is….
Ezt a videót azért tettem most közre, hogy láthassátok a gyakorlatban is azt, amiről beszélek :).
