Naturmagazin Átalakulás alatt….
Szeretet a düh mögött
Vajon tudok-e dühös lenni olyanra, akit nem szeretek?
Persze, amikor dühös vagyok, akkor úgy érzem, nem szeretem az illetőt…
És ez tényleg igaz, vagy csak pillanatnyilag érzem így?
Kire vagyok dühös?
A kedvesre, aki csinált vagy nem csinált valamit?
Miért vagyok rá dühös? Tényleg azért mert csinálta vagy nem csinálta?
Ha ugyanezt egy ismeretlen csinálja vagy nem csinálja, akkor is dühös vagyok?
Miért a kedvesre vagyok dühös?
Ugye azért, mert őt szeretem….?
A munkahelyemen a főnökre vagyok dühös, mert tett vagy nem tett valamit?
Miért vagyok rá dühös? Tényleg azért, mert tette vagy nem tette?
S, ha ugyanezt máshol teszi vagy nem teszi, akkor is dühös vagyok?
Miért a munkahelyem kapcsán vagyok dühös?
Ugye azért, mert szeretem a munkám, vagy azt, amit a munkám nyújt… ?
A szüleimre vagyok dühös, mert gyermekkoromban úgy tettek vagy nem tettek, ahogy?
Miért vagyok rájuk dühös? Tényleg a gyermekkorombeli tetteik és nem tetteik miatt?
Ha ugyanezeket más tette, nem tette gyermekkoromban, akkor is dühös vagyok?
Miért a szüleimre vagyok dühös?
Ugye azért, mert szeretem őket….?
A gyermekeimre vagyok dühös, mert úgy tesznek velem vagy nem tesznek velem, ahogy?
Miért vagyok rájuk dühös? Tényleg a tetteik és nem tetteik miatt?
Ha ugyanezeket nem a gyerekeim teszik és nem teszik, akkor is dühös vagyok?
Miért a gyerekeimre vagyok dühös?
Ugye azért, mert szeretem őket….?
A barátaimra vagyok dühös, mert teszik vagy nem teszik velem, amit?
Miért vagyok rájuk dühös? Tényleg azért mert ezt teszik és nem teszik velem?
Ha ugyanezeket ismeretlenektől tapasztalom, akkor is dühös vagyok?
Miért a barátaimra vagyok dühös?
Ugye azért, mert szeretem őket….?
Szeretet a düh mögött
Szeretem őket….
Csak dühös vagyok…
Épp azért vagyok dühös, mert őket szeretem…
Ha nem szeretném őket, nem dühítenének…
A düh a szeretetben bukkant fel, mert szeretek…
A düh a szeretetben oldódik fel, mert szeretek és szeretni szeretnék…
A szeretet ott marad, amikor a düh feloldódik…
Csak míg ott a düh, addig felülfesti a szeretet lágy könnyűségét a düh nehéz durvasága…
Muszáj nekem dühösnek lenni arra, akit szeretek?
Kell, hogy dühös legyek, csak mert szeretem őt?
Mi táplálja a düh tüzét?
Látod már?
Nem a szeretet…
Nem jó nekem, ahogy ő csinálja, nem csinálja, tette vagy nem tette…
Szeretem, ezért ha rajta keresztül nem jó a tett és nem tett, akkor dühös vagyok…
Nem jó nekem…
Igazából nem is nem jó, ahogy és amit tesz vagy nem tesz…
Az a nem jó, amit ez kivált belőlem…
Nem jó nekem, ami kiváltódik belőlem. Az dühít, amit belül magamban találok…
Magamra vagyok dühös…
S mikor dühös vagyok, nem érzem a szeretetet…
Magamat nem szeretem…
Ettől még dühösebb vagyok, s még jobban nem szeretem magam…
Mert a szeretetet felülfesti a düh nehéz durvasága…
Érezni érzem,
s ettől nő a harci kedvem…
Minél jobban harcolok a düh ellen, annál mélyebben benne vagyok… Annál jobban dühít…
Dühös vagyok a dühömtől…
Szeretetlen vagyok a dühömtől…
Nem bírok már tovább harcolni a dühöm ellen…, annyira dühít…
Kész, leteszem ezt a harcot…
Milyen fura, nem dőlt össze a világ…
Béke van és megkönnyebülés…
Nem is találom már, hogy miért is voltam dühös…
Feloldódott a düh…
Hiszen itt a szeretet…
Bennem van… ez Én vagyok…
Már nem a dühös vagyok…
Nahát… szeretem magam…
ÓÓÓÓÓ,
hiszen a szeretteimet is szeretem…, nem is vagyok rájuk dühös…
Pedig a tetteik és nem tetteik mit sem változtak…
Csak most már Én szeretem az Ént.
Önvaló Klub a Facebookon: https://www.facebook.com/groups/2280818771954348/
