Stressz – Hogyan okoz szív, meddőség, gyomor, reflux, gomba, vírus, baktérium, rák, vérnyomás, inzulin és sok egyéb problémát? Gyökeres megoldások
Amerikai kutatók (Dr. Bruce Lipton, Stanford Egyetem és az Atlantai Járványkezelési Központ munkatársai) szerint a betegségeknek több, mint 90-95%-a áll kapcsolatban a stresszel, azaz olyan betegségek is, amikről nem is gondoltuk volna, nemcsak a szívbetegségek, magas vérnyomás, de még a meddőség is szerepel sok más betegség mellett a stressz bűnlajstromán. Amerikában ezért folyamatosan kutatják a témát.
Stressz – Külső és belső stressz források
A betegségek kialakulásához a külső stresszforrások áttételesen járulnak hozzá. Azaz, amikor aggódunk, hogy lekéssük a határidőt, vagy hogy mit szólnak mások valamihez, akkor ettől még nem leszünk betegek. A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz rendszeressé, állandóvá válik az életünkben és kibillenti az idegrendszerünket az egyensúlyi állapotából. Az idegrendszer egy ideig képes kompenzálni a kibillent egyensúlyt, azonban egy idő után már nem. Ilyenkor mondjuk azt, hogy a fiziológiás stressz (élettani) már betegséget okoz.
Stressz és idegrendszer – Az autó, ami folyton gázt ad és nem tud fékezni
Az idegrendszer szimpatikus része az, ami úgymond felpörgeti a dolgokat, ahogy egy autóban a gázpedál. A paraszimpatikus idegrendszer pedig lelassítja, mint a fék az autóban. A felpörgető szimpatikus idegrendszer feladata a védelmünk és ezért arra van berendezkedve, hogy meg tudjunk küzdeni, vagy el tudjunk menekülni, ha úgy adódik. Ehhez plusz energiára van szüksége a szervezet többi részének terhére, azaz, amikor stressz ér bennünket és működésbe lép a szimpatikus idegrendszer, hogy megvédjen bennünket a “külső támadástól”, akkor a test minden energiáját az izmokba igyekszik juttatni, az agy pedig dönteni próbál a küzdelem és a menekülés között. Minél nagyobb a stressz, annál intenzívebb ez a hatás. Megváltozik a véráramlás, nem jut elég a gyomorba az emésztéshez és az agy homloklebenyébe sem, ahol a kreatív gondolataink születnek. Nem jut elég vér a veséknek és a májnak sem, így a toxinok sem tudnak megfelelően tisztulni.
A szervezetünk mindezt azért teszi, hogy rövid idő alatt megoldhassuk a biztonságunk kérdését. A baj akkor következik be, amikor rövid idő helyett állandó társunkká válik a stressz és a szervezet paraszimpatikus idegrendszere nem tudja ellátni a fékező feladatát, amivel a sejtjeink növekedését és a szervezetünk gyógyulását lehetne megvalósítani. Azaz a belső egyensúly felborul, a szimpatikus idegrendszer túlsúlyba kerül.
Stressz és baktérium, vírusok, gombák, rák támadása
Az immunrendszer a paraszimpatikus (a gyógyító) idegrendszer “részese” (leegyszerűsítve). Azaz nem tudja ellátni feladatát, ha a szimpatikus idegrendszer túlsúlyban van, a szervezet pedig riadókészültségben. Nem is csoda, ha mindenféle betegséget összeszedünk, ami a baktériumokkal, vírusokkal függ össze, hiszen az immunrendszer nem tud megfelelően védekezni.
A sejtek reakciója – áthatolhatatlan a betegség számára
Amikor a szervezet támadást észlel (stressz), akkor a sejtek is bezárulnak, se ki, se be nem megy semmi. Nem jutnak táplálékhoz, oxigénhez, ásványi anyagokhoz és nem tudnak megszabadulni a salakanyagoktól, toxinoktól. Csak annyi sejt működik és csak annyira működnek a sejtek, amennyire az életben maradáshoz éppen szükséges. Azaz a sejtek túlélésre játszanak, de nem tudnak élni, növekedni, gyógyulni. Dr. Lipton kutatásai szerint a genetikai betegségek is így alakulnak ki és ami még érdekesebb, hogy viszont, amikor a sejtek növekedési, gyógyítási módban vannak, akkor Dr. Lipton állítása szerint áthatolhatatlanok a betegségek számára.
Milyen betegséget okoz a stressz?
Minden ember egyedi és egyediek a gyengébb pontjai is, ezek azok, amik a stressz nyomása alatt a leghamarabb “összeomlanak”. Lehet az egy reflux, egy meddőség a hormonok miatt, mellékvese problémák, vese problémák, nemi szervi és működési problémák, vérnyomás, szív, légzés, testhőmérsékleti problémák, cukorbetegség, inzulin problémák, egyéb más hormon problémák, de még hátfájás is, stb.
Mi a megoldás?
A legegyszerűbb a rendszeres, kiegyensúlyozott mozgás, ami a szimpatikus idegrendszer túlpörgését lenyugtatja, mert elhasználja az izmokba koncentrált energiát. A második legegyszerűbb módszer a megfelelő légző gyakorlatok, amelyek a belső egyensúlyt állítják helyre. Kiváló megoldás a jóga, ami a mozgás által mind a szimpatikus idegrendszert nyugtatja, mind pedig a légzés által a paraszimpatikus idegrendszert aktiválja. Energetikai szinten egyensúlyoznak ki a hagyományos kínai gyógyítás módszerei, mint pl. az akupunktúra, akupresszúra. Segít a belső egyensúlyt megteremtő szaunázás, a masszázs, a nyugtató fürdőkúrák.
Ha végképp elakadtunk a megoldásokban, akkor a mentális módszerekhez nyúlhatunk, mint a Theta Healing, agykontroll, hipnózis, meditáció és a Gyógyító Kódok, vagy akár az orosz bioinformációs módszerek, amelyek nemcsak magát a stresszt oldják, hanem a stressz okozóit is a tudatalattiban keresve meg a gyökér okokat. Ez akár úgyis megvalósulhat, hogy vissza sem tér a stressz, miközben úgy élhetjük az életünket, ahogyan szeretnénk.
Fekete Kata természetgyógyász, Theta Healing tanár
Forrás: Dr. Alexander Loyd és Dr. Ben Johnson: A Gyógyító Kód c. könyve