Naturmagazin Átalakulás alatt….
Tényleg minden a fejben dől el? Fejközpontú világunkban fontos tényeket hagyunk figyelmen kívül, ez pedig óhatatlanul félrevisz. Sőt, nemcsak lelki, hanem testi tünetek formájában is “visszaüt” (pl. pajzsmirigy, szív problémák, fejfájás). Egyfajta egyensúlytalanság jön létre a szellemünk és a lelkünk között. A fej túlterhelődik, az észlelés, érzékelés többi területe pedig “túlpihen”.
A szív előbb van, mint a fej
A szíved előbb dobbant meg, még mielőtt az agy kifejlődhetett volna. Azaz a szív működése az elsődleges, ez teremti meg az agyi működés lehetőségét.
A szíven keresztül előbb érzékelődnek a tér impulzusai
A The Living Matrix c. filmben bemutatott kutatás igazolta, hogy az ember reakciója nem pusztán agyi tevékenységen múlik. A szív hamarabb “veszi az adást” a környezetből, s csak utána jut el az impulzus az agyba, feldolgozásra.
A japánok Hara-nak hívják az ún. hasi agyat
Ami szintén a fej hatalmát rengeti meg. Nálunk is ismert kifejezés a “zsigereimben érzem”, ami a Hara-ra utal. Ez egy a köldök környékén levő terület, amiről a japán tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan információkat érzékeltet velünk, amik az elme szűrő rendszerén kívül vannak. Ez megmagyarázza azt a jelenséget is, amikor azért cselekszünk úgy, ahogy, mert a zsigereinkben éreztünk valamit és arra reagáltunk. Ez gyakran ellentmond annak, ahogy a fejünkkel döntöttünk volna.
Minden a fejben dől el? Vészhelyzetben biztosan nem
Valódi, komoly vészhelyzetben arról számolnak be az emberek, hogy minden pánik nélkül képesek olyan dolgokat véghezvinni (életükben először), amiről addig fogalmuk sem volt. Hirtelen tudnak olyat, amit logikusan nem tudhatnának sehonnan. Nem születik döntés, nincs gondolkodás, a cselekvés mégis a helyén van.
Fejközpontú világunkban túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a fejünknek. Azokra a gondolatokra hallgatunk elsősorban, amelyek (látszólag legalábbis) a fejünkből származnak. Pedig ezek a gondolatok az észlelés, érzékelés szűrőjén át érkeznek meg elénk. Ha hiszünk abban, hogy minden a fejben dől el, akkor a tapasztalásunk ennek megfelelő lesz (erre már kvantumfizikai “bizonyítékok” is vannak).
Ezzel a hittel leszűkítjük a lehetőségeinket. Korlátozzuk az észlelésünk, érzékelésünk teljességét, és kiszolgáltatjuk magunkat annak a bennünk működő szűrőnek, ami csak válogatott információkat juttat el hozzánk.
Ezzel addig nincs is gond, amíg életünk tökéletesen, teljességében, boldogan zajlik :). Ám, ha esetleg nem így van, akkor érdemes megszabadulni a minden a fejben dől el hitrendszertől, első lépésben. Következő lépésben pedig érdemes utánanézni, hogyan lehet változtatni az érzékelés és észlelés korlátain. Utóbbi a valódi lényedhez, az Önvalóhoz vezet :).
