Halogatás – Mi mozgatja a tudatalatti mélyéről?

A halogatás vajon miért jön létre? Vajon mi mozgatja ezeket a helyzeteket a tudatalatti mélyéről? Belegondoltál már abba, hogy mi lehet a forrása annak, hogy melyik dolognak mikorra kell elkészülnie? Vajon kitől, honnan hallottad, hogy ezzel vagy azzal készen kell lenni ekkor vagy akkor?

Az elme határidő-tárja

Észrevetted már, hogy az elménkben komplett határidő-tár van? Mindenről van elképzelésünk, hogy annak kb. meddig illik tartania? Hogy rögzítettünk mindent, amit a szüleink és mások mondtak az időről? S, ha nem a saját elménkben van elképzelés, akkor a kollektív tudatban van és ki tudjuk guglizni, hogy annak a dolognak meddig is kell tartania.

Pl. van egy határidő arról, mennyi edényt mennyi idő kézzel mosogatni, vagy mennyi idő egy táblázatot elkészíteni a főnöknek, vagy mennyi idő kiszolgálni az éhes vendéget egy étteremben, vagy mennyi idő alatt gyógyul meg az influenza, vagy mennyi idő alatt kell megtérülnie egy befektetésnek, vagy mennyi idővel előbb kell lefoglalni a nyaralást, stb.

Persze azt mondjuk, hogy ez tapasztalat, azonban valójában az alapján tároljuk el ezeket a határidőket, hogy 1x, 2x így alakult. Azzal pedig, hogy ebből messzemenő következtetést vontunk le, a magunkévá tettük ezeket a hitrendszereket (akár kollektíven is).

Ez pedig mindig, mindig, mindig előbb történt – észrevétlenül rögzült a tudatalattiban – mint mielőtt a munkahelyünkön, a barátainktól, a párunktól vagy bárkitől számunkra kedvezőtlen határidejű feladatot kaptunk volna (lszi add fel ezt még ma a postán (pedig nem érsz rá), kérlek szolgáld ki mind a három asztalt 5 p alatt, stb. 🙂 ).

Igen, mondhatod, hogy de nekem a főnököm ad ilyen határidőt… Valójában a főnököd azért ad ilyen határidőt, mert belőled ez a határidő “sugárzik ki”. Ezt a határidőt vonzod magadhoz. Azaz a te elméd a forrása…., a másik ember csupán lereagálja a te tudattalan “üzeneted”, mellyel ezt a határidőt kéred magadnak. Ez a vonzás törvénye a gyakorlatban :).

Mi a halogatás valójában?

Önkéntelen “lázadás” a saját magunk által szabott, a tudatalattinkból kifelé sugárzó határidők ellen. Az idő relatív és mint ilyen rugalmas. Mi pedig bele akarjuk zárni az időt az elképzeléseinkbe. Mikor az idő természetének tükröződésével szembesül az elme tudatalatti szintje, akkor úgy érezzük nincs a helyén ez a határidő. Ez az érzés pedig a határidő önkéntelen szabotálását váltja ki. Végül pedig akkor készül el az adott dolog, amikor épp itt a megfelelő helye és ideje.

Ezért fölösleges stresszelnünk, rosszul érezzük magunkat és haragudjunk magunkra, amiért halogatunk.

Nem látjuk át, hogy valójában mikor van itt a helye és ideje az adott dolognak

Az élet pont úgy áramlik, ahogy áramlania kell és minden a megfelelő időben “készül el” benne. Mi viszont tudjuk azt hinni, hogy valami esetében ez nem így van, az túl késő vagy túl korai. Ez azonban csupán egy hitrendszer. Kevésbé kellemes, hogy az élet válaszol a hitrendszereinkre és ha mi az utóbbiban hiszünk, akkor érezhetjük ennek a hitnek a megtapasztalását, azaz átélhetjük, hogy milyen rossz, hogy pl. késtünk. Elménk nem látja át az élet egészét, ezért nem is tudja helyesen megítélni mikor minek van itt az ideje. Ez pedig bizonytalanság érzésként jelentkezik és a határidőkhöz való ragaszkodásban nyeri el a biztonságát, ezáltal pedig a nyugalmát. Az élet azonban nem az elképzelt határidők szerint működik, ezért ez az álbiztonság érzés fel fog borulni :).

A halogatás más tudatalatti mozgatórugókkal és összekapcsolódhat

Az idővel kapcsolatos hitrendszerek mellett sok más tudatalatti hiedelem is korlátozhat bennünket és okozhatja a halogatást. Ha van egy tudatalatti félelmünk a szeretettől, akkor halogatni fogjuk, hogy olyan helyekre járjunk, ahol jó eséllyel találkozhatnánk valakivel, aki majd szeret. Csodálatos, hogy még emellett is úgy áramlik az élet, hogy a megfelelő időben megjelenhessen a szeretet és egy váratlan, nem halogatható helyzetben így is felbukkan… Mert itt az ideje és a helye :).

Valójában nem tudunk igazán “elhalogatni”, viszont meg tudjuk élni a halogatás rossz érzéseit azzal, hogy elhisszük valami rossz dolgot teszünk, mert épp halogatunk. Hitünknél fogva azután azt is megélhetjük, milyen félni a halogatás következményeitől.

A halogatás lustaság?

Van, akinek a viselkedése irritál minket, mert olyan “ej ráérünk arra még” típus. Ilyenkor azt a címkét is ráragasztjuk, hogy lusta. De vajon tényleg az? Vagy csak a “belső élet-órája” (és nem az elméje) tudja, hogy mikor van itt az ideje? S addig minek siessen, minek idegeskedjen? És persze az is lehet, hogy tényleg a lustaság érzését tapasztalja épp… Miért is ne tehetné? Miért zárná ki az élet ezt a tapasztalásából?

A motiváció hiánya

Van, hogy nem okozna gondot megtenni valamit még szűk határidőre sem, mégsem akaródzik megtenni. Mégcsak nem is lustaság, még talán azt is érezzük időben helye is van…. De nem érzünk motivációt rá :). Nem mozdul meg bennünk semmi. A motiváció hiány mögött téves motivációk állhatnak, melyek nincsenek összhangban az adott dolog megvalósításával, de közben az ideillő motivációt lefojtják. Pl. ha általános motivációm a pénz és kapok egy extra feladatot a főnökömtől plusz pénz nélkül, akkor hiába fér bele a munkaidőbe, a határidőbe, nem mozdul meg bennem semmi, hogy megcsináljam…. és ez nem szándékos, nem tudatos döntés a részemről, csak valahogy így alakul. A téves motiváció – itt most a pénz – lefojtja azt a természetes motivációmat, hogy szeretem a munkám, a főnököm és szeretetemnél fogva megteszem, amit kér.

A halogatás készen áll a változásra?

Minden változik, a halogatás is, magától. Te vajon készen állsz rá, hogy elengedd? Ha igen, nézz a mélyére. Mi mozgatja a halogatást nálad? Ha azt rendbe teszed, a halogatás nem marad tovább a társad.

Fekete Kata természetgyógyász, ThetaHealing tanár, ZYO

Nézd meg ezt is

Fokhagyma - aktív biológiai anyag: Javallatok és ellenjavallatok, kutatási eredményekkel

Fokhagyma – aktív biológiai anyag: Javallatok és ellenjavallatok, kutatási eredményekkel

Sok új dolgot fedeznek fel a fokhagyma kutatói. Jó ismerni a számtalan előny mellett azt is, mikor érdemes visszafogni a fogyasztását.

Te mit gondolsz? Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.