Naturmagazin Átalakulás alatt….
Tudtad-e, hogy a tenyésztett gyöngyért mit fizet a gyöngykagyló? Íme videón. Hol van a határa az emberi beavatkozásnak a természetbe? Csak mert szép és sok kell belőle, ez már elég indok a bántalomra? A gyöngy sors maga a szenvedésből nyert szépség.
Tudtad? Én nem…
Videót készítettem Vietnamban egy gyöngy farmon. A gyöngyök gyönyörűek tényleg… De én nem tudtam eddig, hogy ez kagyló “kínzás” és tudom furán hangzik, de a kagyló is csak egy élőlény. Mióta megláttam, hogyan “készül” a gyöngy, azóta elment a kedvem a tenyésztett gyöngyöktől…
A gyöngy sors a gyöngykagyló sorsa, a szenvedés maga
A gyöngykagyló emberi beavatkozás nélkül kb. 30 év alatt “növeszt” magában gyöngyöt és a tenger mélyének nehezen hozzáférhető részein él, általában. De jött az ember, aki nem bír 30 évig várni és akinek nem elég annyi, amennyit a természet ad… Pénzt akar csinálni, minden áron….
Így hát a gyöngykagylót ma már farmokon tenyésztik.
“Születése” után nem sokkal kifeszítik a héját és beletuszkolnak egy akkora műanyag golyót, mint amit szoktál látni gyöngyként a boltokban. A kagylónak ez olyan beavatkozás, mint neked, ha mondjuk a hasadba tömnek egy 20 kg követ. S, ha ez még nem lenne elég, ráadásul havonta újra felfeszítik és kicserélik benne azt az antibakteriális szalagot, ami segíti a kagylót, hogy élve kibírja az évekig tartó tortúrát.
Nem is bírják, kb. 60%-uk belepusztul…
A maradéknak sincs sok hátra, mert 3-5 évvel a művelet után kiveszik a gyöngyöt belőle és a kagyló elpusztul. Ezalatt persze gyönyörű bevonat képződik a műanyag golyón és kész a gyöngy.
A gyöngy sorsa, hogy utána bennünket ékesítsen.
Íme videón
Igen, tényleg szép. De megéri?
Az energiákra érzékeny és tudatos emberek biztosan érzik a kagylók körül ugyanazt, amit én éreztem. A kagylók szenvednek…
Lehet legyinteni arra, hogy ezek csak kagylók. Szerintem viszont mi emberek vagyunk a felelősek azért, hogy mit csinálunk a természettel, még a kagylókkal is. Ha éhesek vagyunk és megeszünk egy kagylót, akkor igen, ez a természet körforgása. Na de tömegesen pusztítani és szenvedtetni őket? Csak mert olyan szépek?
Gyöngy sors és kollektív tudat
Ma már kutatják a tudósok a kollektív tudatot és kagylók is (ahogy minden más) részei ennek. Gondolhatjuk-e azt, hogy ez a szenvedés, amit okozunk ez nincs benne a kollektív tudatban? És, ha benne van, akkor nem üt vissza valahol valamilyen természeti láncreakció által?
Kérdezheted, hogy ugyan mi köze a kagylónak hozzánk?
De vajon hány olyan kérdésünk van a természeti csapásokról, amikre nem ismerjük a választ, hány olyan gomba, rovar, baktérium, stb. “támad” bennünket, aminek valaha valami ilyesmi lehetett a kiinduló pontja?
Még nem tartunk ott, hogy ilyen természeti folyamatokat tudjunk lekövetni.
Vajon hol van az ember “mindent megtehetek a természettel, mert úgysem tud visszavágni, tiltakozni” fölényének a határa?
Szabad-e tehetetlen élőlényeket pusztán önös pénzérdekből bántani?
Vajon azok, akik ebből élnek tudnának-e másból élni? Valami olyanból, ami harmóniában áll a természettel? És mi, fogyasztók vajon mit tehetünk a természettel való harmónia előmozdítása érdekében?
Szerintem egyet biztosan
Én nem veszek és nem is fogadok el tenyésztett gyöngyöt, mert nem kérek a szenvedés energiájából, amit közvetítenek. Úgy gondolom, hogy te és sokan mások is így tesznek, akkor csökkenni fog a kereslet az ilyen gyöngyök iránt. Ha pedig csökken a kereslet (netán megszűnik), akkor előbb-utóbb nem áll majd érdekében senkinek a gyöngy termesztés.
Mondhatod erre, hogy sokáig tart és hogy utópisztikus. Szerintem viszont valahol el kell kezdeni és valakinek el kezdenie… Hol és kinek a legegyszerűbb? Önmagunknak bizonyosan…
Az Egészség a Föld Egészségével kezdődik…
