Buddha élet igazságai egyszerűen

Buddha élet igazságai az embert a valóságra igyekeznek ébreszteni. Arra a valóságra, amely szenvedés nélküli, és amelyet akkor találsz meg, amikor megérted, felismered, éled az életedben Buddha tanításainak lényegét, mert az a te lényeged is.

Buddha élet igazságai

A Dukkha, a szenvedés, ami az ember egyfajta krónikussá vált frusztrációja. Vagyis, az, hogy olyan problémákon dolgozik egy életen át, amiket eleve nem kell megoldani, és épp ezért megoldhatatlanok. Ilyen próbálni állandóvá tenni a világ dolgait, miközben azok szükségszerűen változóak (Anitya). Az élet minden megnyilvánulása változó, ezért az a törekvésünk, hogy állandóvá tegyük a dolgokat, fixáljuk őket, lehetetlen küldetés, megoldhatatlan probléma.  Olyan ez, mintha a füstöt próbálnánk megtartani. Ez maga a szenvedés, ez maga a krónikus frusztráció, ami annyira megszokottá vált, hogy sokszor már fel sem tűnik.

Trishna, a ragaszkodás

Amögött, hogy állandósítani szeretnénk az élet változó megnyilvánulásait, egyfajta ragaszkodás van Buddha szerint. Ez a Trishna. A Trishna olyasfajta ragaszkodás, amikor sóvárgunk valami után, annyira vágyva rá, hogy ez a fajta vágyakozás megfojt bennünket. Valahogy úgy, ahogyan az anyai túlféltés megfojtja a gyermeki fejlődést, a gyermekhez való ragaszkodása, szabadon engedni képtelensége okán.

Ilyen ragaszkodás az elkülönült Énünk, azaz a különálló test-elme-személyiségünk (egó) képéhez  való ragaszkodás is.

Az is, ahogyan a világ “pozitív”, élvezetes dolgaira szomjazunk. Ilyenkor figyelmen kívül hagyjuk, hogy a világban semmi sem elkülönült, hanem minden mindennel kölcsönhatásban van, ill. figyelmen kívül hagyjuk, hogy az élet megnyilvánulásaiban minden pólusnak van ellenpólusa. Azaz a “pozitív”, élvezetes dolgokat nem tudjuk kiválogatni, mert “egyben” vannak az ellentétes pólusukkal, azzal, amit mi negatívnak látunk. Azaz azon dolgozunk, hogy csak a fényt szemezgessük ki az életből, a sötétség nélkül.

Az utóbbi, a “negatívnak” látszó  sebezhetővé teszi az elkülönült Én képünket, ami miatt védelmezni kezdjük azt. Holott nem valójában nem létezik elkülönült, különálló Én, amit védelmezni kellene, hiszen minden mindennel kölcsönhatásban van. Ha személyiséget meg akarnád fogni, nem tudnád, nincs fizikai realitása, csupán egy változó elképzelés Önmagadról, amihez ragaszkodsz. Ez, mind a Trishna, ami a Dukkha oka. Azaz a szenvedés, a krónikus frusztráció forrása a sóvárgás, a ragaszkodás a múló dolgokhoz és az elkülönült Én képéhez, amit még védelmezünk is.

Tudatlanság

Ehhez a ragaszkodáshoz ugyanakkor tartozik egyfajta tudás hiány is, az Avidya. Ez az a fajta tudatlanság, amikor valamit tagadunk, azzal, hogy figyelmen kívül hagyjuk. A legtöbb ember figyelme rendkívül szelektív, arra figyel, amit érdemesnek tart a figyelemre. Ennek a működésnek az eredménye az is, hogy a forma és a háttér láttán csupán a formát vesszük figyelembe.

Ilyen pl. amikor erre a rajzra nézve azt mondjuk, hogy ez egy kör, holott ez lehet egy lyuk is, attól függően, hogy a hátteret (a vonalon belül) figyelmen kívül hagyjuk, vagy figyelembe vesszük.

Azaz az Avidya a korlátozott tudatosság, a korlátozott figyelem. Az elkülönült Én képébe vetett hitünk alapja is az Avidya, ami figyelmen kívül hagyja azt, amiben az Én kép van (a tudatosságot).

Nirvána, az engedés

A Dukkha vége a Nirvána, amit egyfajta “kifújásnak” is lehetne fordítani, azaz engedésnek, elengedésnek. Ez olyasmi, mint amikor a levegőt próbáljuk megtartani, nem megy, szinte fáj, szenvedés. Hiábavaló próbálkozás, olyan dolog megoldásán való fáradozás, ami nem szorul megoldásra. Végül kénytelenek vagyunk elengedni, kifújni a levegőt, s ettől megkönnyebbülünk, megszűnik a “szenvedés”. A levegő természetes módon magától újra megérkezik hozzánk. Ez a Nirvána, az engedés, a hagyás, az elengedés, mint ahogy kifújjuk a levegőt is, erőfeszítés nélkül. Könnyű. Ha viszont nem engedjük el, meg akarjuk tartani, akkor “megfojtjuk” önmagunkat.

Ha már nem ragaszkodsz semmihez, akkor a Nirvánában vagy, akkor az engedés “állapotában” vagy.

Fekete Kata természetgyógyász, ThetaHealing tanár, ZYO 

Forrás: Alan Watts gondolatai

Nézd meg ezt is

Shiva Énünk a Tiszta Tudatosság

Shiva Énünk a Tiszta Tudatosság, megvizsgáljuk magunkban – videó

Shiva Énünk a Tiszta Tudatosság, megvizsgáljuk magunkban, hogy ez mit is jelent és hogyan tapasztalható. …

Te mit gondolsz? Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Csatlakozz hozzánk!