Naturmagazin
Kezdőlap | EGÉSZSÉG | Diéta | Szója – Áldás vagy átok?

Szója – Áldás vagy átok?

A szója kétarcú növény. Mit tudunk most a szójáról pro és kontra? Ismerd meg most a pártatlanul összegyűjtött információkat. Sok, esetenként egymásnak ellentmondó írást, tudományos, vagy annak látszó cikket lehet olvasni, hallani a szójáról. 

Mi a szója?

A szójabab fontos fehérjenövény, latinul Glycine max L. Az egyik legsokoldalúbb fehérjenövény, magas 40 százalék körüli fehérjetartalma mellett olajtartalma is jelentős, 20 százalék körüli. Több alfaja van, jelenleg hatot lehet megkülönböztetni.

Őshazája Kína, annak is az északkeleti része, továbbá Mandzsúria. „Világhódító” útja a 17. századtól keltezhető.  Az USA-ban a XIX században már hatalmas (egymillió hektár) vetésterülete volt, ami folyamatosan nőtt. Fontos tény, hogy az USA-ban található a világ szójatermelésének több mint a fele.

A fehérje növények a pillangós virágúak családjába tartoznak. Nagyon fontos szerepük van az egész világon az élelmiszertermelésben, a kenyérgabona után következnek.  Jelentőségük a korábban szinte kizárólagos emberi élelmezésen túl, ma már az állati takarmányozásban sem nélkülözhető.

Szójafajtákat különböző éréscsoportba lehet osztani a tenyészidő hosszúsága alapján. Magyarországon csak a rövidebb tenyészidejű, szeptemberben beérő fajtákat lehet termeszteni.

Környezettel szembeni igénye alapján meleg kedvelő, megfelelő mennyiségű csapék ellátást igényelő növény. A talaj tápanyag ellátottságával szemben magas igényei vannak, a talaj kémhatása nem befolyásolja.

A növény minőségét a fehérjetartalom, az olajtartalom jellemzi.

A szójafehérje biológiailag majdnem teljes értékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak megtalálhatók benne. Ezért tekintik kiváló fehérje forrásnak a vega étrenden levők számára. 

A szója (bab) összetétele

A magas fehérje tartalma miatt kiválóan alkalmas az állati eredetű fehérje pótlására. A vitaminok közül jelentős a B (pl.B1; B2; B3),- és E vitamin, továbbá folsavforrás.

Nagy mennyiségben  foglalja magában a káliumot, a magnéziumot, a foszfort, a rezet, a cinket, a nikkelt, (K; Mg; P; Cu; Zn; Ni;).

Az élelmiszeriparban előnyös összetétele miatt jelentős alapanyag, nemcsak a korábban említett fehérje, vitamin, és ásvány-anyag tartalma miatt, hanem telítetlen zsírsavakban gazdag olaj, és – elsősorban a bél működését segítő- magas százalékban megtalálható növényi rost tartalma miatt is.

A préselt szójababból nyert szójaolaj nemcsak az élelmiszeripar, hanem a gyógyászat számára is jelentős. A benne található linol, -és linolénsav fontos koleszterincsökkentő.

Az élelmiszeriparban elsősorban a húsipar használja a különböző szója készítményeket fehérje pótlóként, illetve állományjavítóként.

A szója fogyasztása „áldás vagy átok”?

Szója - áldás vagy átok

Megjelenése az élelmiszereikben „diadalittas berobbanással” kezdődött. Oly sok, meggyőző adat, hír látott napvilágot az egészségre gyakorolt pozitív hatása mellett, hogy szinte természetes volt általános elterjedése.

Néhány „gondtalan, felhőtlen” év után szaporodtak azok az írások, hírek, melyek kezdetét vették a szója fogyasztás „dicsfényét” beárnyékolni.

Ásványi anyag felszívódás

A fentiekben látható volt, hogy a szója tápanyag tartalma magas, azonban összetevői közül vannak olyan anyagok, melyek kedvezőtlenül befolyásolják az ásványi anyagok felszívódását. A hüvelyesek közül a szójában a nagy mennyiségben található a fitinsav (1,21 g/100g), mely gátolja az ásványi anyagok felszívódását.

Emésztési nehézség

A szója magja emésztést gátló anyagokat (tripszin- és lipáz inhibitorok) tartalmaz, melyeket hőkezeléssel lehet semlegesíteni azonban valószínűsítik, hogy ez nem mindig sikerül tökéletesen és ez okozza a szója fogyasztás során esetenként felmerülő hasi diszkomfort érzést (felfúvódás, hasmenés).

Szója és allergia

A növényi eredetű élelmiszerek közül a szója „előkelő” helyet foglal el az étel allergének között. A szója fehérjéi közül jó néhányat azonosítottak a kutatók, mint lehetséges allergéneket. Nemzetközi viszonylatban is a 8. legjelentősebb élelmiszer-allergénnek minősítették a szóját. A szója allergia tünetei változatosak, érintett lehet az emésztő,- a légző szerv, vagy a bőr, súlyos esetekben életveszélyes (anafilaxiás) tüneteket okozva.

Előfordulhat más ételekre adott (földimogyoróra, dióra, mogyoróra, más hüvelyesek) keresztreakciót is.

Hormon hatások

A szója jelentősebb mennyiségben tartalmaz izoflavonokat, a szervezetben kifejtett hormonhatásukról ismertek. Ilyen vegyületek pl. a genisztein, a daidzein és a glicetein. Érdekesen viselkednek, mert pl. normál ösztrogén szint esetén csökkentik a hormonfüggő emlő daganat kialakulásának kockázatát. Ellenben csökkent ösztrogénszint esetén a változókori tüneteket (osteoporosis, hőhullámok) képesek enyhíteni, férfiak esetén a prosztatarák kockázata szorítható vissza.

A hormonális működésre kifejtett hatását illetően az izoflavonoid összetételű takarmánnyal etetett juhok esetében úgy találták, hogy nőtt a meddő állatok száma. Tekintettel ara, hogy az emberi táplálkozás során a szójatermékek fogyasztása már csecsemőkorban elkezdődhet -pl. szójatej a különleges táplálkozási igény esetén- a nemi működésre gyakorolt hatással kapcsolatban aggodalmat kelhet az a megfigyelés is az USA-ban, hogy a leánygyermekeknél a másodlagos nemi jelleg kialakulása már korai életkorban (esetenként 3 éves korban) megkezdődik.

Humán vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy napi 45 mg izoflavonnal egyenértékű szójafehérje fogyasztása (összehasonlításként: egy csésze szójatej kb. 35 mg izoflavont tartalmaz) normális ciklusú nőkben befolyásolja a tüszőérést.

A fenti rövid áttekintés után nem meglepő, hogy kétarcú növénynek tekintik a szóját, mert egyaránt rendelkezik előnyös és káros élettani hatásokkal.

Kíváncsiak vagyunk vajon neked mi a tapasztalatod a szójáról?

Dr. Szabó Katalin természetgyógyász, állatorvos

Felhasznált irodalom: Ujhelyi Gabriella: Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Csupor-Löffler Boglárka – Csupor Dezső: Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet, Szabó Alexandra Dietetikus

Nézd meg ezt is!

Chlorella Alga - sejtfal kötődéssel kapcsolódik a méreganyagokhoz

Chlorella Alga – sejtfal kötődéssel kapcsolódik a méreganyagokhoz

A Chlorella alga különleges segítője az emésztésnek, májnak, vérnek, a szöveteinknek, stb. Hogyan hat? Miért és mire jó?

Ízek gyógyhatása az Ajurvéda szerint

Ízek gyógyhatása az Ájurvéda szerint – jó tudni ezt a pár dolgot

Ősi tudás az ízekről, a hazai konyhában is megjelennek az elemei :) . Az ízek gyógyhatása szempontjából jó tudni ezt a pár dolgot.

Egy komment

  1. Kedves Camilla!
    Nagyon örülünk gyógyulásodnak! Ez jó példa mindenkinek, aki hasonló cipőben jár. Kívánunk neked hosszú életen át tartó egészséget. Köszönjük, hogy megosztottad velünk is a jó hírt.
    Fekete Kata

Te mit gondolsz? Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.