Naturmagazin
Kezdőlap | EGÉSZSÉG | ANYAGCSERE ZAVAROK | Szénhidrát anyagcsere zavarok – Inzulinrezisztencia
Theta Healing Bemutató

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Inzulinrezisztencia

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Éhező sejtek, hiába eszünk. Hogy ismerjük fel a rejtőző bajt? Milyen további betegségeket okozhat? Akinek hullik a haja, hiába fogyókúrázik, hormon problémái vannak, figyelem…

Szénhidrát anyagcsere zavarok – A jóléti társadalom járványa

Miután a huszadik század orvostudományának sikerült az emberiséget évszázadokon át tizedelő járványos betegségekkel többé-kevésbé megküzdenie, a világ „nyugati” féltekén, a jóléti társadalmakban, az elmúlt mintegy fél évszázadban rohamosan nőtt az úgynevezett civilizációs betegségek előfordulása. Amiért érdemes rájuk több figyelmet szentelnünk az nem más, mint hogy ezek a betegségek ugyan nem az előzőekhez hasonlóan terjednek, de napjainkra megközelítőleg járványos méreteket öltöttek. Valószínű, hogy előfordulásuk helye és időpontja sem véletlen. Ezekben az országokban ugyanis, az említett időszakban jelentősen megváltoztak az étkezési szokások. Mivel e betegségek legtöbbje, az úgynevezett anyagcsere betegségek csoportjába tartozik, kezelésük során a megfelelő étrend kialakításának kiemelt szerepet jut.

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Az inzulinrezisztencia – Éhező sejtek

Az emberi (és állati) szervezet a vércukor szintjét bonyolult, összetett mechanizmusok során tartja egyensúlyban. Ezen folyamatok során legfontosabb szerephez egy, a hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben található, úgynevezett béta sejtek által termelt peptid hormon jut. Ennek, a szervezet fehérje, zsír, és szénhidrát anyagcseréjében egyaránt résztvevő hormonnak a hiányában sejtjeink „éheznek”, mivel a számukra táplálékul szolgáló glükóz (szőlőcukor) nem képes a vérből a sejtekbe jutni.

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Mi a szerepe ebben az inzulinnak?

Mindezt sajnos nem csak az említett hormon hiánya idézheti elő. Az étkezés utáni vércukorszint emelkedést követően, a hasnyálmirigyben fokozódik az inzulin termelődése, melynek segítségével az erre a hormonra érzékeny szövetek glükózfelvétele növekszik, csökkentve ezzel a vércukorszintet. Inzulinrezisztencia esetén sejtjeinknek, az inzulin iránti érzékenysége csökken. Sokan, tévesen ezt az állapotot a cukorbetegséggel azonosítják, pedig ilyenkor még a vércukorszint az optimális tartományban van, viszont ehhez a vérben a normálisnál jóval több inzulinnak kell jelen lennie. Ebből következik, hogy az optimális vércukorszint fenntartása ilyenkor már csak a hasnyálmirigy fokozott működésével érhető el, mely előbb-utóbb az említett szerv kimerüléséhez és a cukorbetegség kialakulásához vezet.

Szénhidrát anyagcsere zavarok – A rejtett inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia, sajnos sokszor hosszú ideig rejtve marad. Ennek oka, hogy amennyiben a beteg tünetei nem valószínűsítik ennek a betegségnek a fennállását, az orvosi vizsgálat általában csak a reggeli (éhomi) vércukorszint vizsgálatára terjed ki. Az inzulinszintnek, valamint az úgynevezett terheléses vércukorszintnek a vizsgálatára, amely a vércukor értékének terhelés hatására (vagyis szénhidrát fogyasztását követően) történő változására hívja fel a figyelmet, ilyenkor még nem kerül sor. Az említett vizsgálatot a beteg kezelőorvosa az esetek többségében csak akkor kéri, ha valamely olyan jellegű probléma fordul elő, melynek hátterében gyakran húzódik meg az említett kórkép.

Ezek a teljesség igénye nélkül a fáradékonyság, amely főként étkezést követően jelentkezik, a hirtelen fellépő édesség éhség, a pattanásos bőr, a depresszió, a túlsúly, a férfias, vagyis alma típusú elhízás (hölgyek esetében is), vagy egyszerűen csak az indokolatlan rossz közérzet.

Milyen betegségeket, problémákat okoz a rejtett inzulinrezisztencia?

A rejtett inzulinrezisztencia gyakran oka a sikertelen fogyókúráknak, valamint különböző hormonális problémáknak, mint a policisztás ovárium szindróma, a férfias típusú szőrösödés, a hajhullás, a különböző menstruációs zavarok, vagy akár a meddőség. Inzulinrezisztenciára utaló jel a magas triglicerid, valamint az alacsony HDL koleszterin szint is.

Szénhidrát anyagcsere zavarok_Inzulinrezisztencia

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Hogyan ellenőrizzük, nekünk van-e?

Amennyiben felmerül az említett betegség gyanúja, a vizsgálat úgynevezett terheléses laborvizsgálattal történik. Mivel a szervezet ilyenkor még képes, bár jóval nagyobb munka árán, a vércukorszint megfelelő szinten tartására, a reggeli, éhomi vérvizsgálat során már nem kapunk megfelelő eredményt. A fentebb említett cukorterheléses vérvétel során, vizsgálják a páciens éhomi vércukor, valamint inzulinszintjét. Előbbi, normális esetben nem magasabb, mint 6.0-6.1 mmol/liter (laboronként eltérő lehet). Ezen érték felett, de 7.00 mmol/liter érték alatt emelkedett vércukorszintről beszélünk. Ezt követően kerül sor 75 gramm szőlőcukor elfogyasztására. Meghatározott időpontokban (a glükóz fogyasztását követően 60 és 120 perc múlva) az inzulin és a vércukorszint ismételt ellenőrzése következik.

A kapott értékekből a szakorvos egy úgynevezett MOHA index kiszámításával állapítja meg az esetleges inzulinrezisztencia fennállását, vagy az erre való fokozott hajlamot. Amennyiben a 120 perces érték 7.8 valamint 11.1 mmol/liter között mérhető, csökkent glükóz toleranciáról beszélünk.

A cukorbetegség melegágya

Az így kapott diagnózist semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mivel ez a kórkép, kezeletlenül, a fentebb említett betegségeknek, legfőképpen a kettestípusú diabétesz „előszobájának” tekinthető. A betegség rizikótényezői között természetesen megemlíthető a genetikai hajlam. Bizonyított, hogy inzulinrezisztencia kialakulásának esélye nagyobb azon személyek között, kiknek családjában 2-es típusú cukorbetegség fordult elő. Jelentősen növeli a kockázatot a stressz, a mozgásszegény életmód, valamint az elhízás is.

Szénhidrát anyagcsere zavarok – Megoldani életmód váltással  

A jó hír viszont, hogy az esetek többségében a betegség kezelése megfelelő életmódváltással megoldható. Ennek egyik fontos, ha nem legfontosabb eleme a rendszeres mozgás. Nem csak azért, mert elengedhetetlen az ilyenkor kiemelten fontos, optimális testsúly elérésében. Hanem mert a napi rendszerességgel történő sportolás hatására, sejtjeinknek az inzulin iránti érzékenysége is javul.

Az ilyenkor javasolt étrend alapja:

a kevés, de bőséges étkezések helyett a napi többszöri (4-6) kisebb étkezés beiktatása, melyek mindegyike meghatározott mennyiségű szénhidrátot tartalmaz. Utóbbi pontos meghatározása a vizsgálat eredményei valamint a beteg testsúlyának, életkorának, fizikai aktivitásának alapján minden esetben szakorvos feladata.

Csökkentett energiatartalmú étrend javasolt, amennyiben a beteg túlsúlyos. A szénhidrát mennyiségén túl, fontos a lassú felszívódású fajták előnyben részesítése. Így kerülendő a hozzáadott cukor (a barna cukor is), a méz, a különböző cukrozott üdítők fogyasztása.

Nem javasoltak a magas cukortartalmú gyümölcsök sem, mint pl. a banán és a szőlő, valamint a különböző aszalványok fogyasztása sem. Kenyérfélékből, péksüteményből, kerüljük a fehér lisztből készülteket.

Részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú készítményeket. Itt érdemes még megemlíteni, hogy a különböző péksütemények, a briós, a kalács, a különböző müzli félék nagyon gyakran tartalmaznak, rejtetten, hozzáadott cukrot.

Étrendünk összeállításánál fontos még figyelembe venni, hogy sejtjeinknek az inzulin iránti érzékenysége a nap különböző szakaszában más és más. Reggel és délután kisebb, délben és éjjel nagyobb.

A különböző étkezések során elfogyasztandó szénhidrát mennyisége is ennek megfelelően kerül meghatározásra. Így a legkisebb mennyiség elfogyasztása a kis étkezések (tízórai, uzsonna) során ajánlott. Ezt követi a reggeli, majd a vacsora. Legnagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztása ebéd során javasolt. Így tudjuk étkezésünket leginkább szervezetünknek, sejtjeinknek az inzulin iránti érzékenységéhez igazítani.

Visszafordítható állapot

Megfelelő időben felállított diagnózis, és a szükséges kezelés, valamint étrend (telített zsiradékokban és szénhidrátban szegény) és életmód váltás esetén az inzulinrezisztencia egy visszafordítható állapot.

Az esetleges túlsúly csökkentésének és a rendszeres testmozgásnak köszönhetően a sejtjeink egyre jobban reagálnak az inzulin hatására. Kezeletlenül viszont, mivel sajnos az inzulin szokásos mennyisége már nem elegendő a vércukor normális szinten tartásához, a hasnyálmirigy folyamatosan fokozott munkára kényszerül, mely így előbb-utóbb kimerül. Ennek köszönhetően nem képes a fokozott mennyiségű inzulin előállítására, melynek köszönhetően kialakul az emelkedett vércukorszint, valamint a már említett 2.es típusú cukorbetegség.

Gajda Zoltán

Nézd meg ezt is!

Káposzta - nemcsak betegségekre, ő a természetes Viagra?

Káposzta – Nemcsak betegségre jó, a természet potencia növelője

Milyen betegségekre lehet jó és hogyan? Amit nem tudtál a cukor és a káposzta együtthatásáról. Szépségért és párkapcsolatért. Útmutató gázképződésre :)

Terpentines kádfürdő - Gyógyfürdő és szépség otthon

Terpentines kádfürdők – Gyógyüdülés és szépülés otthon

Otthoni méregtelenítő eljárás, használják pajzsmirigy, szív, ér, visszér, szervezet fiatalítása, izom, izületek, endokrin, anyagcsere problémák esetén, stb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.