Szabad akarat – Illúzió vagy valóság?

Mikor Ádám és Éva elhagyta a paradicsomot szabad akaratot kapott. Élhettek úgy, ahogy akartak és ezzel együtt meg kellett tanulniuk gondoskodni magukról, mert többé már nem a mindenség gondoskodott róluk. Mi is így élünk, szabad akaratunk szerint. Azt mondjuk, a sors bánt el velünk, isten büntet minket, a környezetünk bánt bennünket, mert mikor érvényesítjük szabad akaratunkat, akkor annak következményei vannak és mi nem mindig boldogulunk velük. Igen, szabadon tehetjük, amit szeretnénk, de mindenki más is ezt teszi és ezek az erők hatnak egymásra és valamilyen következményük lesz.

Ki, mi akadályoz bennünket? 

Mikor azt hisszük valami nagyobb erő, a külvilág akadályoz bennünket és nincs szabad akaratunk, valójában akkor is csak arról van szó, hogy hiányosak az egész kép helyes értékeléséhez az információink. Nem tudjuk pl., hogy a karmát – még ha mi gyártottuk is magunknak – szenvedés nélkül le lehet zárni. Azt sem tudjuk, hogy a tudatos szándékaink összeütközhetnek a tudatalatti hitrendszereinkkel, amiket szintén a szabad akaratunk tart a tudatalattiban (akkor is, ha tudatosan nem tudunk róla).

Fix-e életutunk?

Azt sem szoktuk tudni, hogy az életút, amiről úgy hisszük előre meghatározott, egyáltalán nem az, még ha vannak is benne olyan mérföldkövek (isteni időzítés), amik azok. Ezekről sem szoktuk tudni, hogy nem a szenvedés forrásai, hanem inkább az öröméi és hogy az a sodró lendület, ami visz minket feléjük nem a szabad akarat korlátozása, hanem az élet áramlása, ami csak a tiszta jót hozná az életünkbe.

Miért tűri ezt Isten?

Mikor bajban vagyunk és meg kell birkóznunk a következményekkel, akkor nem szoktuk érteni, miért nincs valamiféle égi segítségünk. Miért tűri Isten, hogy ilyen rossz dolgok történjenek velünk? Aki pedig nem hívő azt mondja, hogy lám lám, ha lenne Isten, ezt nem tűrné…

Kérdezzük mindezt mi, akik ragaszkodunk a szabad akaratunkhoz… Vajon, hogy lehetne megtapasztalni a szabad akaratunkat, ha bármi rossz ér minket, azonnal kimentenének az égiek a pácból? Hol lenne akkor a szabad akaratunk, ha ők a saját elképzeléseik szerint beleavatkozhatnának az életünkbe?

Szabad akarat – a másokét elfogadjuk-e?

És, mikor nehezményezzük, ahogy mások akadályozzák szabad akaratunk érvényesülését vajon belegondolunk-e abba, hogy mi a helyzet az övékével? És mikor azt várjuk pl. Istentől, hogy csináljon valamit a másik féllel, mert már nem tudjuk elviselni a viselkedését, akkor ő hogyan avatkozna bele az ügyünkbe úgy, hogy a másik fél szabad akarata sérüljön a javunkra?

Kedvenc Reiki mondásom: “A szabad akaratod addig tart, ahol a másik emberé elkezdődik.”

Átlátni az elme korlátján

Az elménk a múltból táplálkozik és ebből választja ki azt, amit a legjobbnak tartunk, e szerint dől el a szabad akaratunk. Azonban sok-sok olyan szempont, dolog van, amit nem tudunk átlátni, de mégis épp úgy jó, ahogy van, akkor is, ha sérteni látszik a szabad akaratunkat.

Mi van, ha nincs szabad akaratunk?

A fentieket nézhetjük onnan is, hogy nincs szabad akaratunk. De, ha nincs, akkor miért nem avatkoznak bele az életünkbe az égiek kérés nélkül? Miért fordul elő, hogy pont azt kapjuk, amit akartunk? És miért fordul elő, hogy amikor tudatalatti szinten megoldjuk az addig nem ismert hitrendszereinket, akkor hirtelen még több dolog alakul úgy, ahogy szerettük volna? És vajon az, hogy megélünk-e egy-egy karmát, hogy gyártunk-e magunknak a viselkedésünkkel egy újabbat az nem a szabad akaratunk? És vajon, mikor azt mondjuk kértük az égi segítséget, de nem jött, akkor biztosan nem elszalasztottuk-e azt?

Vajon tényleg ennyi rossz dolog lenne a világban, ha nem lenne szabad akaratunk?

A választás szabadsága

A sorsunk a kezünkben van és tudunk rajta változtatni. Rajtunk áll, mikor mit választunk, ez a szabad akarat valódi lényege. De tudnunk kell, hogy a választásunk minden pillanatban kijelöli az utat, amin tovább mehetünk. Ugyanakkor minden pillanatban újra választhatunk mégis másként.

Mi választjuk meg mit élünk, de meg kell küzdjünk az elme korlátozott ismereteivel, ami félelmet, bizonytalanságot, veszély érzést okoz a jövőnkkel kapcsolatosan, viszont lehetővé tesz egy sor tapasztalást, ami enélkül nem lehetne. Ezért hagyta el Ádám és Éva a paradicsomot. Ez történik velünk  mindaddig, míg nem lépünk túl az elme világán is.

Fekete Kata természetgyógyász, Theta Healing tanár