Naturmagazin
Kezdőlap | MENTÁLIS MEGOLDÁS | ENERGIA GYÓGYÁSZAT | Hara – A “hasi agy” létezését a tudomány is kezdi felismerni

Hara – A “hasi agy” létezését a tudomány is kezdi felismerni

A hara japán szó, a has területét jelenti. A keleti világkép szerint a testünk, személyiségünk központja, súlypontja. Ez a testünkben az egészleges érzékelés, az intuíció helye. A hara terület közepe a Tan den pont (kínaiul Tan tien vagy Dan tien), jelentése: Az energia tengere. A köldök alatt kétujjnyira, mélyen a hasüregben található. Ez a pont egy belső energiaforrásnak tekinthető, mellyel minden meridián kapcsolatban van, és amelyen keresztül minden meridián működésére hatással lehetünk.

A hara a távol-keleti ember számára 

A keleti harcművészetekben ebből a pontból irányítják a mozdulatokat, erre a pontra koncentrálnak, és ezzel sokszorozzák meg az izomerőt. A shiatsu kezelések során is itt vagyunk jelen, hogy az egészleges érzékelést és az intuíciót a legjobban használni tudjuk. A keleti gyógyító mozgásrendszerek, a Tai csí vagy a Csí kung is alapvetőnek tartják a kapcsolatot a Tan den ponttal, így teremtve meg a stabilitást és a szép, harmonikus mozgást. A keleti művészetekben, mint amilyen a No színház, a teaszertartás, a kalligráfia vagy az ikebana, de általában a keleti ember hétköznapjaiban is magától értetődő, hogy ez a lényegi hely a testben. Végül, a zen buddhizmusban a zazen alatt is a legfontosabb az állandó kapcsolat fenntartása a hara központtal.

Hasára üt és zsigereiben érzi a mi kultúránk

A mi kultúránkban ugyancsak tetten érhető ennek a területnek a kiemelt szerepe. Azt mondjuk például, hogy „a hasára üt”, amikor valaki a belső megérzésre hagyatkozva, ösztönösen dönt, és nem gondolkodik a dolgon. „A zsigereimben érzem” kifejezés is arra utal, hogy a zsigerek, azaz a hasi szervek valami olyan információt közvetítenek, ami a racionális gondolkodással nem ragadható meg, ami tehát a dolgot intuitíven közelíti. A zsigerekre hivatkozás egyébként azt is jelentheti, hogy valami mélyen érint, vagy elemi erővel hat ránk. „Összerándul a gyomrom” — mondjuk, és valóban, érezzük is, ha például stressz-helyzetbe kerülünk. De említhetnénk a „nem tudom megemészteni” kifejezést is, melyet lelki tartalmakra is használunk, s ami szintén a has érzelmekkel telítettségét jelzi.

A hara a nyugati tudományban – különös hasi neuronhálózat 

A nyugati tudomány is ismeri ezeknek a tapasztalatoknak a fizikai magyarázatát, s nemrég saját eszközeivel bizonyította a hara központ valóságát. Kiderült, hogy a has nem csak azért kiemelkedően fontos részünk, mert létfontosságú szervek helyezkednek itt el. A zsigereket ugyanis kívül-belül ugyanolyan idegsejtek övezik, mint amilyenek az agyban is találhatók: a sejttípusok, hatóanyagok, receptorok megegyeznek az agyban lévőkkel. Összességében több ilyen érző, gondolkodó, emlékező funkciójú sejt van a hasban, (100 millió), mint az egész gerincvelőben. Megfigyelték, hogy az idegi információ-áramlás 90%-a tart ebből a hasi hálózatból az agy felé, s csak 10% fordított irányban. Az agy a szervek beidegzésében részt vesz ugyan, de sokkal jelentősebb ennél a „hasi agy” üzenete. A hasi szerveket körbefonó neuronok hálózata tehát alapvetően befolyásolja döntéseinket, gondolkodásunkat, érzelmeinket.

Hara a hasi agy

A lényegünk nyugvó helye

A keleti ember hétköznapi életében is tükröződik, hogy a középpontunk a hara, hogy lényegünk itt nyugszik. Az égi és a földi, a jin és jang energiák itt találkoznak, és alkotnak bennünk egy teljesen egyedi személyiséget. A keleti ember számára ez egy evidens, természetes test-érzés. Jól példázza ezt az öngyilkosság hagyományos japán rítusa. A szamuráj, ha elvesztette becsületét, a hasa felnyitásával ölte meg magát, hara-kirit követett el, a lényeget célzó pusztítással. Az európai ember ezzel szemben a lényeget inkább a fejében érzi, és főbe lövi magát.

Lelkiállapotok és érzések – Mit mondanak a japánok?

A japán nyelvben sok példát találunk arra, hogy a hara az érzésekkel, lelkiállapotokkal szoros kapcsolatban van. Japánul azt mondják, hogy „nagy a harája” (hara ga ookii) akkor, ha valaki nagylelkű, jó szívű, megértő. A rosszmájú, rosszindulatú emberre azt mondják, hogy „fekete a harája” (hara ga kuroi). A gyávaságot a hara hiányaként jellemzik (hara ga nai). A döntéshozatal is a harában történik (hara wo kimeru). Ha valaki fürkészi a másik szándékát, akkor a japán nyelv ezt úgy fejezi ki, hogy „kutatja a harát” (hara wo saguru), ha őszintén beszél valakivel, akkor „megosztja a harát” (hara wo waru).

Fejközpontúság a természetes testérzés helyett – a gyerekkor

Az egyedfejlődés során 4-5 éves korban veszítjük el azt a természetes testérzést, ami hasonlít a hagyományosan távol-keleti hozzáálláshoz. A csecsemők és a kisgyermekek, a környezeti és nevelésbeli hatásoktól még mentesen, sokkal inkább a testükben érzik magukat, és ösztönösen használják a hara központot. Ha megfigyelünk egy csecsemőt sírás közben, vagy amikor hanyatt fekve játszik a kezeivel-lábaival, láthatjuk ennek egyértelmű megnyilvánulását. A földön mászó kisgyermeknek is tökéletesen harmonikus a mozgása. Amikor valami érdekli, egész lényével, minden porcikájával figyel. (A japánok ezt Sho shin-nek nevezik.) Óvodás kortól lassan elveszíti a gyermek a kapcsolatot a testével és a hara központtal. Már iskoláskor előtt elkezdjük a gyerekeket a fejközpontúságra nevelni. A mozgásos játékokat, amiben egész lényével részt tud venni, egyre inkább kiszorítják az olyanok, amiben csak a fejét kell használnia. Azt jutalmazzuk elsősorban, hogy már milyen „okos”, és kevésbé értékeljük, ha szaladgál egész nap, és „csak” játszik. Ha az örömét, izgatottságát ugrándozással fejezi ki, hamar rászólunk, hogy „maradj már nyugton”. Az iskolában azután ez a folyamat még erőteljesebbé válik. A tantárgyak szinte mindegyikében a gyermek racionális-logikai gondolkodását fejlesztik, a többi képesség, a művészeti tantárgyak alig kapnak helyet.

Derék és hátfájás – a következmény

Strukturális következménye is van a fejközpont túlzott hangsúlyozásának. Az állandó széken ülés, a kevés mozgás, ami már óvodás korban elkezdődik és végigkíséri az iskolás kort is, a gyermek gerincét és medencéjét rendkívüli módon megterheli. Felnőttként azután már szinte képtelenek vagyunk a földön ülni és mozogni, a medencénk teljesen merevvé válik. Nem csoda, hogy sokan szenvedünk derékproblémáktól és hátfájástól.

A hara művészete

Van egy japán kifejezés, a haragei, ami a hara művészetét jelenti. (Ugyanez a gei áll a gésa szó elején). Eredeti jelentése a színpadi művész játékára vonatkozik, arra a képességre, ha a színész látványos mozdulatok és szavak nélkül is egyértelműen ki tud fejezni különféle lelkiállapotokat. Tágabb értelemben is használják, mégpedig akkor, ha valaki döntéseiben a racionális mérlegelés helyett az intuícióra támaszkodik. Érdemes a hara művészetét gyakorolni, felnőttként újra megtanulni testi tudatossággal, a testtel összhangban élni, itt és most a jelen pillanattal kapcsolódni. A tudattalan megérzések, az egészlegesség, legbelső énünk a testben a hasunkhoz köthető. Ha a hara ellazult, rugalmas, mozgékony, puha, akkor nincs akadálya annak, hogy a képességeinket jól tudjuk használni, asszertívak, azaz határozottak, egyértelműek, céltudatosak legyünk. Laza testgyakorlatokkal elérhetjük a merevségek oldódását, meditációval erősíthetjük a szellemi kapcsolatot lényünk középpontjával. A hara egy olyan belső erőforrás, amiből mindig meríthetünk.

Do-in gyakorláskor a légzéssel teremtjük meg a kapcsolatot a harával, a belégzést ide irányítjuk és innen lélegzünk ki. A tudatunk ebbe a központba süllyed. Ezt hívjuk hara-légzésnek, illetve hara-koncentrációnak. Ezzel erősítjük az energia-áramlást, harmonizáljuk a szervműködéseket, lelki stabilitást, önbizalmat nyerünk.

Madocsai Eszter shiatsu gyógyász, AMM-terapeuta

Részlet Madocsai Eszter A belső harmónia útja – Do-in c. könyvéből

Nézd meg ezt is!

Bach virágterápia - Érzelmi harmónia virágesszenciákkal

Bach virágterápia – Érzelmi harmónia virágesszenciákkal

Mi a Bach virágterápia? Hogyan alkalmazzuk és mire? Gyorssegély változata is van, előkaphatjuk a táskánkból és máris sokkal jobb...

Szorongás oldás

Szorongás oldás Access Bars kezeléssel és más módszerekkel

Íme a szorongás oldás természetes módszerei a teljesség igénye nélkül. Könnyen, egyszerűen, segítséggel vagy anélkül is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × 1 =