Glikémiás index – Miért vegyük figyelembe?

A glikémiás index figyelembe vételének nagy hasznát vehetjük fogyókúra, cukorbetegség, szénhidrát anyagcsere zavarok, valamint a koleszterinszint csökkentését célzó étrend összeállítása és a megelőző jellegű egészséges táplálkozás során is.

Előző fejezetünkben az inzulinrezisztenciával foglalkoztunk. Érintőlegesen említettük a lassú, valamint a gyors felszívódású szénhidrátokat. Mielőtt továbblépnénk a kettes, valamint az egyes típusú cukorbetegség ismertetésére, néhány mondatban tisztázzuk ezeket, a pontos megértéshez elengedhetetlen fogalmakat.

Az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok előnyben részesítése nem csak cukorbetegség esetén hasznos. Nagy hasznát vehetjük fogyókúra, valamint a koleszterinszint csökkentését célzó étrend összeállítása során is. Utóbbinak nem elhanyagolható a jelentősége a diabétesz hosszú távú szövődményeinek megelőzése, csökkentése során sem. Mint említettük, a szénhidrát mennyiségén túl a szénhidrát anyagcserezavarban szenvedőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ennek a makrotápanyagnak a felszívódását sem.

Táplálékainknak a vércukor szintjére gyakorolt hatását az úgynevezett glikémiás indexel szoktuk jellemezni. A szénhidrátoknak a természetben, így táplálékainkban is több megjelenési formája van. Lehetnek egyszerű vagy összetett szénhidrátok, mono, di, oligo vagy poliszacharidok. Közös bennük, hogy vérünkbe energiaforrásként szőlőcukor formájában kerülnek. Ez alól kivételt a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor, valamint az energiát nem szolgáltató úgynevezett élelmi rostok képeznek. (Ezekről később) A glikémiás index valójában azt mutatja meg, hogy az adott étel elfogyasztása milyen mértékben és milyen gyorsasággal emeli a vérünk glükóz szintjét, vagyis hogy közvetetten milyen inzulinválaszra „kényszeríti” hasnyálmirigyünket. Egy élelmiszer glikémiás indexe 1-től 100-ig terjedhet. 100 magáé a szőlőcukoré, mivel ez az anyag jelenik meg a leggyorsabban az elfogyasztását követően a vérünkben szőlőcukor formájában. Így tehát a glikémiás index valójában az adott élelmiszernek a vércukorszintet emelő képessége, az élelmiszer szénhidrát tartalmával azonos mennyiségű szőlőcukorhoz képest.

A hús nem szénhidrát mégis emeli a vércukor szintet

Érdemes itt még megjegyezni, hogy egyes élelmiszereknek (például a húsoknak) annak ellenére, hogy szénhidrátot minimális mennyiségben tartalmaznak csak, közvetetten van vércukorszint emelő hatásuk. Ennek oka, hogy a máj, a szénhidrátokon kívül más anyagokból is, főként fehérjéből egy glükoneogenezis nevű folyamat során képes szőlőcukrot előállítani. Mint fentebb említettük a glikémiás indexet egy 100-ig terjedő skálán lehet jelölni. Ennek ellenére a különböző szakirodalmakban megjelenő táblázatokban az egyes élelmiszerek GI értékei közel sem egységesek, közöttük kisebb nagyobb eltéréseket találhatunk. Ennek oka, hogy a glikémiás index közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Igazából a GI kérdése úgymond nem fekete-fehér. Azon kívül, hogy milyen fajtájú szénhidrátot és milyen mennyiségben tartalmaz az adott élelmiszer, még számos dolog befolyásolja a glikémiás indexet, melyek a teljesség igénye nélkül a következők.

Glikémiás index nemcsak cukorbetegeknek

A glikémiás index befolyásoló tényezői

  1. Az étel feldolgozottságának mértéke. A keményítőtartalmú zöldségeknek, például a burgonyának főzés során növekszik a glikémiás indexe. A burgonyapüréé nagyobb mint a kíméletesen megfőzött burgonyának. Sütve lényegesen kisebb. A feldolgozott/finomított élelmiszereknek (PL. cukor, fehér liszt) általában magas a GIértéke. Igazából mindenféle konyhatechnológiai eljárás, mely megsérti az adott nyersanyag sejtfalát már kisebb-nagyobb mértékben növeli a glikémiás indexet, mivel az emésztőrendszer „terhelését csökkentve” megkönnyíti, és így meggyorsítja a szénhidrátok emésztését.
  2. Az ételek rosttartalama, glikémiás indexükkel fordítottan arányos, mivel ezeknek az élelmiszereknek az emésztése, felszívódása több időt vesz igénybe. Fogyasszunk magas rosttartalmú ételeket, részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű pékárukat. Itt érdemes még megemlíteni a gyümölcsleveket, melyek több szempontból is fontos részét képezhetik az egészséges táplálkozásnak, viszont a vércukorszint hirtelen emelkedését okozhatják. Ennek oka, hogy előállításuk során egyszerű szénhidrát tartalmuk, mely a vércukorszint gyors emelkedését segíti elő. Megmarad, viszont rosttartalmuk, mely emésztésüket nehezíti, lassítja, a feldolgozás során elvész.
  3. Az elfogyasztott ételnek a vércukorszintet emelő hatása nagyban függ attól is, hogy milyen alapanyagokat társítunk az ételkészítés során, mivel a magas valamint az alacsony glikémiás indexű ételek képesek úgymond kiegyenlíteni egymást. Ételeink fehérje és zsiradéktartalma, a szénhidrátok emésztésének megnehezítése, így lassítása révén csökkentik a glikémiás indexet. Mindenképp érdemes itt megjegyezni, hogy a cukorbetegség hosszú távú szövődményeinek csökkentése érdekében semmiképp sem tanácsos a glikémiás index csökkentése érdekében a fehérje és a zsírtartalom növeléséhez folyamodni, ahogyan azt újabban több szélsőséges divatdiéta is javasolja.

A gyümölcscukor előnyei és hátrányai

Bár szándékunkban áll a későbbiekben a különböző édesítőszereknek külön fejezetet szentelni, érdemes talán néhány szót ejteni már a glikémiás index kapcsán is a gyümölcscukorról, vagyis a fruktózról. Ez a szánhidrát fajta az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott a cukorbetegek diétájában. Ennek oka, hogy a vércukor szintjét a többi szénhidrátforrásnál jóval lassabban emeli, édesebb ízű, így kisebb mennyiségre van belőle szükség. Valamint, hogy hasznosulásához az emberi szervezetnek nincs szüksége inzulinra. Ennek oka, hogy a fruktóz az emésztőrendszerből való felszívódása után a májba kerül, ahol a szervezet tartalék energia raktárát képező glikogénné alakul. Mindezek ellenére sajnos több vizsgálat igazolta a fruktóz hosszú távú, rendszeres fogyasztásának káros hatásait. Emeli a triglicerid, valamint a káros, úgynevezett LDL koleszterin szintjét. Mindkettő a kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) betegségek kockázati tényezője. Növeli az elhízás és a vesekő kialakulásának kockázatát, valamint a húgysav szintet.

Fentiekből látható, hogy bár a fruktóznak csak 20-as, tehát kimondottan alacsony a glikémiás indexe, a diabétesz hosszútávú szövődményeinek kialakukását segíti. Így rendszeres fogyasztása a cukorbetegségben szenvedők számára nem lehet megfelelő alternatíva.

Gajda Zoltán dietetikus-fitoterapeuta és reflexológus

zoltangajda.diet@gmail.com

Tel: 30/6740613

Nézd meg ezt is

Fokhagyma - aktív biológiai anyag: Javallatok és ellenjavallatok, kutatási eredményekkel

Fokhagyma – aktív biológiai anyag: Javallatok és ellenjavallatok, kutatási eredményekkel

Sok új dolgot fedeznek fel a fokhagyma kutatói. Jó ismerni a számtalan előny mellett azt is, mikor érdemes visszafogni a fogyasztását.

Te mit gondolsz? Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé.

X

Elfelejtetted a jelszavadat?

Csatlakozz hozzánk!