Naturmagazin
Kezdőlap | TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT | Ayurveda elemek – Ki melyik személyiség?
ThetaHealing videók

Ayurveda elemek – Ki melyik személyiség?

Ayurveda elemek – Isteni teremtés és a biológiai létünk alapjai hogy függenek össze? Dosha és Guna – személyiség típusok, az egyensúly, ami meghatározza az egészségünket is.

Mielőtt rátérnék az alcím kifejtésére, kifejezem abbéli reményeimet, hogy aki az idejéből szán arra, hogy elolvassa ezeket az ismeretterjesztő sorokat az Ayurvedáról, az nyilván rendelkezik megfelelő nyitottsággal ahhoz, hogy befogadja ezeket az európai ember számára meglehetősen idegen gondolatokat.

Ha mégis elfogadhatatlan lenne egy-egy állítás, akkor ki-ki úgy tekintsen rá, aminek nem is kell elismerni a kézzelfogható, fizikai, anyagi valóságtartalmát. Csak arra kell gondolni, hogy mindez nagyszerű lehetőséget teremt az anyagi világ modellezésére. Márpedig ahhoz kétség nem férhet, hogy az Ayurveda által alkotott „modell” működik. Akár a rendszer vizsgálatára (diagnózisállítás), akár pedig a rendszerbe történő beavatkozás lehetőségére (gyógykezelés) gondolunk, hiszen 5.000 évnél régebb óta használják egészségmegőrzésre és gyógyításra.

Ayurveda elemek – Kezdjük az alapoknál 

E rövidke bevezető után rögtön próbára is teszem a tisztelt Olvasót, amikor azt állítom, hogy az Ayurveda több mint egészségmegőrző tan vagy gyógyászati rendszer.

Az Ayurveda filozófia, sőt még annál is több. Az Ayurveda vallás.

Vannak, akik ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Talán azért, mert nem akarják elidegeníteni a más vallású vagy éppen ateista embereket az Ayurvedától. Hogy az Ayurveda vallás, annak alátámasztásául szolgáljon csak annyi, hogy a jelenkor legmeghatározóbb, legnagyobb tiszteletnek örvendő szerzői is úgy tartják, ezt a tudást isteni sugallatként kapták az ősi India szentéletű bölcsei.

Természetesen elriasztani én sem akarok senkit, ezért megjegyzem, hogy attól függetlenül, hiszünk-e Istenben, vagy hogy milyen Istenben hiszünk, az Ayurveda ténymegállapításai, illetve rendszere érvényes.

Ayurveda elemek – bibliaitól eltérő teremtéstörténet

És most már tényleg lássuk, hogy az Ayurveda szerint hogyan történt meg a teremtés. Az idők kezdetén a világ a Tudatnak még meg nem testesült állapotában létezett, és ekkor csak a hangtalan hang, az Óhm (Aum) volt. Ennek a magasztos hangnak a rezgéséből létrejött az Éter (akasha), más néven az Űr elem, majd az Éter besűrűsödésével a Levegő (vayu), aminek a súrlódása hőt és fényt eredményezett, azaz a Tüzet (agni). A Tűz megolvasztotta a már létező elemeket, és így teremtette meg a folyékony elemet, a Vizet (jala). Végül a Víz annyira besűrűsödött, hogy megszilárdult, és ezzel kialakult az utolsó elem, a Föld (prthvi). (Itt is el kell vonatkoztatnunk az iskolában tanult és a nyugati tudományok által elfogadott ismeretektől. Elemek kapcsán természetesen nem a periódusos rendszer elemeire kell gondolni.)

Ayurvéda elemek – Alapvető építőkövek, elemi relevanciák

Éter – a létezés tere

Az Ayurveda elemek közül az Éter a nyugati gondolatvilágban nehezen értelmezhető önálló elemként. Nem megfogható, űr, üres tér, mondhatjuk, semmi. Valójában azonban ebben a semmiben rejlik a minden, hiszen az összes elem az Éterből jött létre. Ráadásul az Éter ad teret minden létezésnek, az Éterből következik a lehetőség a mozgásra. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az Éter ad szabadságot, teremt lehetőséget minden történésre. A testben különféle üregekként (orrüreg, arcüreg stb.) nyilvánul meg.

Levegő – a mozgás alapja

A mozgáshoz az alapot az Éter szolgáltatja, de a mozgás már a Levegő. A Levegő a működő Éter. A Levegő elem felelős mindenfajta mozgásért, az olyan durva mozgásokért, mint az izmok tudatos vagy akaratlan mozgása, de az olyan finomabb mozgásokért is, mint az idegeken végigfutó ingerület, sőt a legfinomabb mozgásért is, a Tudat áramlásáért. (Azt gondolom, hogy már kár is hangsúlyoznom, hogy a Levegő elem nem keverendő össze a köznyelvben levegőként ismert kémiai eleggyel, aminek 78 %-a nitrogén, 21 %-a oxigén, 0,04 %-a széndioxid stb.)

Tűz – több, mint tűz

A tűz az Ayurvéda elemek közül az, ami az égés során átalakít – anyagot energiává (hővé), szilárdat vagy cseppfolyóst légneművé és így tovább. Ahogy a Levegő felel a mozgás minden fajtájáért, úgy a Tűz az átalakítás minden lehetséges módozatáért, a táplálék megemésztéséért, az ingerület érzetté válásáért, de még a gondolat megértéséért is.

Víz – a “szállító”

A Víz a testben lévő folyadékokat jelenti. A Víz az Ayurveda elemek között nem csak a H2O-t, a desztillált vizet jelenti, hanem minden folyékony dolgot, a vérplazmát, a nyirkot, a sejtplazmát, a vizeletet, az agyi-gerincvelői folyadékot, nem folytatom a sort.

Ebben a tekintetben a Víz szabályozza a testben az anyagok szállítását. Lehetővé teszi, hogy az anyagok a folyadékok közegében kölcsönhatásba léphessenek egymással.

Föld – az igazi anyag

A Föld a szilárdságot képviseli, megjelenésében sűrű, kemény, tömör. Ide értendők a test szilárd szerkezetei (a csontváz, de a csontokon kívül egyéb tömör szövetek is mint az izmok, a bőr, a körmök stb.).

Ayurveda elemek - Ki melyik személyiség?

Ayurveda elemek – Hogy épül fel és mi a 3 dosha?

Az Ayurveda elemek öt eleme egyszerre jelen van minden anyagban, még ha ez olykor nem is látszik. Mindamellett azonban, hogy fölépítik az anyagokat, az elemek kettesével párba állva létrehozzák az életet működtető erőket, a doshákat (amikről említés szintjén már esett szó az első cikkben). A doshát fordíthatjuk alapelvnek, testnedvnek, biológiai életerőnek, szó szerint erőt, energiát, de hiányt is jelent. Az Éter és a Levegő elemek alkotják a vata doshát. A Tűz és a Víz elemekből tevődik össze a pitta dosha, végül a Víz és a Föld elemek hozzák létre a kapha doshát. (Nincs új a nap alatt, mondhatnánk, hiszen Galenos a személyiségtípusok kapcsán négy meghatározó testnedvről beszélt. Ez a két rendszer egymással párhuzamba állítható, sok bennük a közös vonás.)

A gunák libikókája

A doshák a tulajdonságaikat, szanszkritul a gunáikat (erről a fogalomról már szintén volt szó) az alkotó elemektől kapják. A gunák kapcsán tulajdonképpen tíz tulajdonságpárról, ellentétpárról van szó, melyek az alábbiak.

nehéz guru könnyű laghu
tompa/lassú manda éles/áthatoló tikshna
hideg shita meleg ushna
zsíros/olajos snigdha száraz ruksha
sima/nyálkás shlakshna durva khara
sűrű sandra folyékony drava
puha mrudu kemény kathina
nyugvó sthira mozgó chala
apró/finom sukshma nagy/testes sthula
tiszta vishada ragadós/zavaros picchila/avila

A gunák hozzárendelése az egyes doshákhoz a legtöbb esetben józan paraszti ésszel is elvégezhető. Ez ismét az Ayurvedában megmutatkozó logikus rendet támasztja alá. Rendszerint egy-egy guna egy vagy két doshára jellemző, míg az ellentéte a maradékra. (Amennyiben egy guna egy doshára jellemző, akkor egy önálló halmazban jelenik meg, ha pedig kettőre, akkor két halmaz metszetében. Természetszerűleg nincs olyan attribútum, ami mindhárom doshára jellemző volna, éppen ezért a három halmaznak sincs közös metszete.) Ennek szemléltetésére álljon itt a doshák és három gunapár (hideg-meleg, könnyű-nehéz és olajos-száraz) viszonyának sokat hivatkozott iskolapéldája.

A guna kifejezésnek az Ayurveda szövegekben van egy másik értelme is.

A fenti tíz attribútumpáron túl a guna az elme minőségeire (azokra a kötőerőkre, amik fogva tartják az embert a lét körforgásában) is vonatkozik. Ebben a jelentésében három sajátosságot hordoz, melyek a következők:

  • sattva – a jóság kötőereje, jellemző rá a tisztaság, a megbocsátás, a szeretet, a szellemi dolgok felé fordulás;
  • rajas – a szenvedély kötőereje, jellemző rá a versengés, az indulatosság, az örökös harc, a nyughatatlanság;
  • tamas – a tudatlanság kötőereje, jellemző rá a tompaság, a tehetetlenség, a rosszindulat, a függőség.

 A tíz gunapár esetében nem beszélhetünk eredendően jó, illetve rossz tulajdonságokról. Minden esetben a helyzettől függ, hogy melyiket célszerű előnyben részesíteni az üdvös egyensúly megteremtéséhez. Ezzel szemben az elmebéli tulajdonságok esetében egyértelmű, hogy a három guna között sorrendet állíthatunk fel. Az a jó, ha minél inkább a sattva jellemzi az elménk működését. Mindemellett versenyhelyzetekben szükség van a rajasra, pihenéskor pedig a tamasra.

.Fáczányi Zsombor

Nézd meg ezt is!

Reiki irányzatok - Mi a különbség közöttük?

Reiki irányzatok avagy a reiki története során hogyan alakult ki több stílus?

Mit jelent a spirituális út keresői számára? Miért több, mint csupán kézrátételes gyógyító technika? "Ha elrontottál valamit, mindig van esélyed jól csinálni". Hogyan gondolkodjunk az időről?

Azonnali gyógyulás orvosi szemmel – Kvantumi folyamatok

Miért lehetséges az azonnali gyógyulás? Mi lenne, ha megpróbálnánk megérteni? Mi lenne, ha tanulnánk belőlük? Orvosként így látom...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenhét − hét =